Minden korábbinál nagyobb magaslat felé vette az irányt a Marson a Curiosity űrszonda missziójának második kétéves periódusában, amely október elsején vette kezdetét - közölte az amerikai űrügynökség, a NASA. Az új célpont egy 2,5 kilométer távolságra lévő hegygerinc, amelyet a vas-oxid ásványban gazdag vörösvasérc (hematit) borít. A szonda feladatai között a gerinc mögött lévő területen az agyagban gazdag, felszín alatti kőzetréteg feltárása is szerepel.

A Gale-kráter fölé 5 kilométerrel magasodó, rétegzett szerkezetű Aeolis-hegy (Mount Sharp) alsó részén a Curiosity olyan ősi, vízben gazdag környezetre utaló bizonyítékok után kutat, melyek ellentétben állnak a mai Mars felszínén uralkodó kemény, száraz körülményekkel. "Egyre magasabban fekvő és fiatalabb rétegeket érünk el az Aeolis-hegyen. Még négy évnyi, a hegy közelében és a hegyen végzett kutatás után is nagy esélyünk van arra, hogy meglepetések érjenek minket" - mondta Ashwin Vasavada, a NASA Curiosity-projektjének kutatója. 

A legutóbbi, 14. fúrása alkalmával a Curiosity egy 180 méter vastag geológiai rétegből, az egy hajdani tómeder sárrétegeinek lerakódásaiból álló Murray-formációból vett mintákat. A marsjáró 2012-ben landolt az Aeolis-hegy közelében. A hegy lábát 2014-ben érte el, miután bizonyítékot talált a környező síkságon arra, hogy az ősi Mars tavaiban olyan körülmények uralkodtak, amelyek kedvezőek lehettek mikrobák számára - ha valaha létezett élet a vörös bolygón.

A Curiosity csaknem 900 kilogrammjával és 3 x 2,8 méteres méreteivel a legnagyobb mobil kutatórobot, amelyet eddig a Marsra küldtek. Misszióját eredetileg csak két évre tervezték, a marsjáró azonban már több mint négy éve járja a bolygót. Ottléte óta több mint 180 ezer fotót küldött a Földre. A NASA nyáron határozott arról, hogy másodszor is meghosszabbítja a Curiosity misszióját.