Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Viszonylag ritka jelenség, hogy az informatikában semmilyen (el)ismert tapasztalattal nem rendelkező miniszter egyszercsak előálljon egy saját informatikai találmánnyal. Úgy tűnik, most ez történt, legalábbis papíron. Megnéztük, milyen szoros kapcsolatban állhat Rogán Antal a kétfaktoros autentikációval, és milyen következményekkel járhat kettejük barátsága.
Tavaly nyáron érkezett meg a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO) az a szabadalmi kérelem, melyben egy újfajta digitális aláírási eljárás feltalálójaként magát Rogán Antalt (igen, azt a Rogán Antalt) is megnevezték. A Magyarországon még 2014-2015-ben (két részletben) szabadalmaztatott eljárás nemzetközi kérelmét a WIPO idén februárban hagyta jóvá. A WO/2016/027111 lajstromszámon előzetes oltalom alatt álló technológia egy elektronikus eszközön (például táblagépen) megejtett kézi aláírás biztonságos azonosítására kíván megoldást nyújtani. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a Rogánék által szabadalmaztatott eljárás lényege az egyre több helyen bevezetett kétfaktoros hitelesítés.
A gyakorlatban (és jelentősen leegyszerűsítve) ez úgy néz ki, hogy az aláíró akár otthon, akár egy kormányablaknál ülve nem papírt ír alá, hanem egy elektronikus dokumentumot, mondjuk egy táblagép képernyőjén. A rendszer ekkor a kézi elektronikus aláírás bizonyos biometrikus jeleit összeveti a felhasználóról tárolt adatokkal. (A “bizonyos” kifejezés fontos: a sebezhetőség csökkentése érdekében nem a teljes adat utazik, annak mindig csak egy része.) Majd ezután másik autentikációs faktorként bekér egy vagy több felhasználó által ismert adatot, a szabadalom szerint például azonosítónevet és/vagy PIN-kódot stb. Amennyiben az alfanumerikus és a biometrikus azonosítás is megtörtént, a rendszer hitelesnek fogadja el az illető aláírását.
És ez mire jó?
A szabadalmaztatás alatt lévő eljárás egyik megvalósulását itthon elsőként a Magyar Telekom vezetette be széles körben. A szolgáltató üzleteinek többségében már nem papíron kell aláírni a különféle dokumentumokat, hanem egy táblagépen, egy biometrikus azonosítójegyeket is rögzítő érintőtollal. A módszer bevezetésekor a Telekom azt közölte, hogy céljük a teljes körű elektronikus ügyfélkiszolgálás megvalósítása, ahol a jövőben elektronikusan rögzített aláírású, hiteles dokumentumok helyettesítenek majd minden papíralapú megállapodást – ugyanez az elképzelés a már sok éve ízlelgetett e-közigazgatás egyik sarokköve. Például ennek kivitelezésében is remekül lehetne alkalmazni a Rogán és társai által jegyzett szabadalmat.
A Telekom volt az első, de azóta egy másik nagyvállalat is használja a MobilSign rendszerét: az Aegon Biztosítónál a kárrendezési folyamatnál alkalmazzák.
Jó megoldást nyújthathatna a szabadalom tárgya például a kormányablakos ügyintézések során is, ahol szintén kiváltható lenne a papír. A későbbi, kormányközeli felhasználás esélyét bár természetesen nem teszi biztossá, de legalábbis nem csökkenti, hogy a szabadalomhoz Rogánon kívül a Hunguard Kft. két résztulajdonosa adta a nevét. Ez az a kivételesen szerencsés cég, amelyről nemrég kiderült, hogy valami véletlen folytán egyedüliként felelt meg a közművállalatok számlaauditálására kiírt pályázati feltételeknek.
Véletlenek márpedig vannak
További érdekes egybeesés, hogy a Telekom által használt MobilSign bolti aláírórendszer részben a ProfiTrade 90 Kft.-hez köthető – ennek ügyvezetője pedig a Hunguardban is hasonló pozíciót betöltő Csík Balázs, aki nem mellesleg Rogán egyik feltalálótársa a most előkerült szabadalmi dokumentumban. A Népszabadság szerint a tavalyi év végéig szintén ő volt a tulajdonosa a MobilSign rendszer továbbfejleszésére létrehozott MobilSign Kft.-nek is.
A technológia szempontjából talán még érdekesebb, hogy a MobilSign termék biztonsági auditálását annak tanúsítványa (pdf) szerint éppen a Hunguard végezte. Az imént említett cégjogi összefüggésekkel egybevéve tehát
egy Csík Balázs vezette cég mondta ki egy Csík Balázs vezette cég termékéről, hogy az biztonságos
és "megfelel a 2001. évi XXXV. törvényben szereplő fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására és kezdeti ellenőrzésére".
És akkor mi köze van az egészhez Rogán Antalnak?
A fideszes politikust bizonyos szinten már régóta foglalkoztatja az informatika. Másfél évtizede folyt bele a parlamenti informatikai és távközlési bizottság munkájába – a testület elnöke is volt –, illetve gazdasági és informatikai bizottság nevű mutációjában is vállalt vezető szerepet.
Hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mekkora hozzáadott értéket képvisel a pénzügyi végzettségétől igen távol eső szabadalomban, azt nem lehet tudni. (Szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében azt írja, hogy részt vett az eljárás kifejlesztésében – hogy miként, azt ő maga sem részletezi.) Az általunk megkérdezett szakértők szerint a szabadalmi dokumentáció nyelve meglehetősen szakmai, egészen biztos, hogy a leírás szerzőinek komoly informatikai képzettsége és tapasztalata van.
Ha Rogán Antal valóban, tevékenyen hozzájárult az eljárás kifejlesztéséhez, akkor ennek nem pénzügyi végzettségéhez van köze, hanem közvetlen és közvetett közigazgatási ismereteihez: az általunk megkérdezett egyik informatikai szakember feltételezése szerint az eljárás kidolgozásakor hasznos információ lehetett a közigazgatási rendszer jelenlegi működésének részletekbe menő leírása, ami persze csak akkor releváns, ha a szabadalmat már valóban e-közigazgatási rendszerbe kapcsolva szeretnék a későbbiekben felhasználni, és már ennek fényében (esetleg egy későbbi pályázathoz igazítva) dolgozták ki. Másik szakértőnk úgy fogalmazott: "a beadott szabadalom tartalma tiszta technológia, aminek az elkészítéséhez mérnöki tudás kell. Semmi olyan eleme nincs, amihez közgazdasági vagy államigazgatási tapasztalat kellett volna."
Ha más területen – például a MobilSignhoz hasonló bolti aláíró rendszerként – tekintenek a WO/2016/027111 számon jegyzett szabadalomra, akkor az előbbi bekezdésben foglalt feltételezés nem igaz. Ebben az esetben viszont egyik szakértőnk szerint erősen megkérdőjelezhető, hogy Rogán Antal érdemileg hozzájárulhatott volna valamivel is a szabadalom tárgyát képező eljárás kifejlesztéséhez. Ebben az esetben a fideszes politikus inkább későbbi haszonélvezője, mintsem valódi szakmai feltalálója lehet az eljárásnak.
A politikus haszonélvezetét persze az sem egészen zárja ki, ha az általa is jegyzett új technológiával tényleg e-közigazgatási tendereken kaszál majd nagyot a Hungard – tekintve, hogy a cég a lottóötösnél valamivel nagyobb eséllyel indul mostanában a hasonló pályázatokon.
De az is lehet, hogy Rogán szerepe egy már kiírt pályázat környékén keresendő, úgy alakult ugyanis, hogy a MobilSign rendszerre egy 256 millió forintos vissza nem térítendő támogatás jutott.
