Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak tanulmánya sikeresen elkülönítette az emberi hülyeség három alaptípusát, a tudatlansággal párosuló túlzott magabiztosság például a legpusztítóbb hülyeségeket produkálja.
Aczél Balázs, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa által vezetett kutatás arra irányult, hogy kimutathatóvá váljon, milyen viselkedéstípusok tekinthetők egyértelműen hülyeségnek. Az angol nyelvű kutatás eredményeit az Intelligence folyóiratban jelentették meg Aczél és kollégái, annak összefoglalója az Independent oldalán jelent meg.
A kutatócsoport híreket gyűjtött különböző hírforrásokból, köztük a BBC vagy a The New York Times publikációiból, amelyek valamilyen emberi hülye viselkedésről számoltak be. Emellett arra kértek meg 26 egyetemistát, hogy öt napon keresztül naplózzák az általuk tapasztalt bármilyen hülye viselkedést a környezetükben.
Az összes esetnek egy csekély részét tudatosan manipulálták a hülye incidensek következményei és az elkövetői felelősség szintje szerint. Végül mindet megmutatták 154 magyar hallgatónak, akiknek meg kellett határozni az elkövetett hülyeség fokát, valamint 30 pszichológiai tényező alapján meg kellett jelölni az elkövetett cselekedet okát is, például a túlzott önbizalmat.
Az eredmények szerint az emberi hülyeséget három típus jellemzi, ez a tudatlanság, az ellenőrzés hiánya és a figyelmetlenség ördögi köre. A hülyeség fokát például magasabbnak ítélték meg, mikor olyan személy követte el, akinek komolyabb felelőssége volt a történtekben.
Az első kategóriát jellemzi a legmagasabb hülyeségfaktort, a magabiztossággal párosuló tudatlanság tipikus esete például, mikor egy tolvaj egy GPS helymeghatározót lopott el, mert azt hitte, hogy okostelefon.
Az ellenőrzés hiánya sokszor párosult rögeszmés viselkedéssel, gondoljunk csak az összeesküvés elméletekben, például a chemtrailben hívő embertársainkra, mégis ez csak a hülyeség közepes mértékét jelenti a kutatás szerint. Az ő esetükben tehát arról van szó, hogy míg könnyen utánajárhatnának egy információ hitelességének, egyszerűen elfogadják az első értesüléseket.
Az egyszerű figyelmetlenséget találták a hallgatók a hülyeség legenyhébb esetének, tehát, ha véletlenül átesünk a fürdőszoba padlóján hagyott szennyeskosáron, akkor mosolygósan konstatálhatjuk – míg összeszedjük a fogainkat –, hogy csak kicsit voltunk hülyék.
A kutatás eredményei közelebb vittek minket ahhoz, hogy megértsük az embereknek az unintelligens viselkedésről alkotott képét, miközben hangsúlyozza a mindennapi hülyeség tulajdonságainak szélesebb pszichológiai tanulmányozásának lehetőségét – zárják a tanulmányt a kutatók.
