Tech hvg.hu 2015. december. 15. 10:00

Ezen (is) dolgozik egy szigorúan titkos laboratóriumban az Apple

Megváltozhatnak az iPhone-ok, iPadek: különleges, kis fogyasztású kijelző-technológián dolgozik ugyanis az Apple, nagy titokban.

Amellett, hogy saját GPU-t is fejleszt, állítólag a kijelző-technológiába is beszállt az Apple. A Bloomberg cikke szerint egy titokzatos, „top secret” laboratóriumot üzemeltet Tajvan északi részén, s a Qualcomm nevével fémjelzett IMOD (Interferometric Modulator Display) technológiaára építve az eddigieknél vékonyabb, könnyebb, fényesebb és energiatakarékosabb megjelenítőket gyártsanak. (Csak érdekességképpen: a Qualcomm épp az Apple laborjában fejlesztette ki anno saját kijelző-technológiáját.)

Qualcomm

A riport szerint legalább ötvenen dolgoznak az épületben, s a mérnökök közül sokan a display-gyártó AU Optronics és az épület korábbi tulajdonosaként bejegyzett Qualcomm legjobb emberei. Az épületen semmi jel sem utal az Apple-re, azonban – állítja a Bloomberg – a recepción már egy Apple logó látható és az iMacen is az Apple látogatói regisztrációs képernyője látható, Bár a biztonsági őrök nem árultak el semmit, a Bloomberg utánajárt, hogy az épület a tajvani Apple nevére van bejegyezve, és a személyzet is Apple azonosító jelvényt visel.

A kijelző-fejlesztés, - gyártás célja mindenképpen az lehet, hogy az Apple függetlenítse magát olyan display-beszállítóktól, mint a Samsung, a Sharp vagy az LG Dispay.

Az IMOD technológia egyébként teljesen eltérő a hagyományos háttér-világítású LCD-ktől meg az újabb OLED-ektől: egy sor mikroszkópikus tükörszerű kis elem veri vissza a különböző színű fényeket. Az ilyen kijelző nem igényel háttérvilágítást, napfényben is jól látható és igen csekély a fogyasztása.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.