Hasznos a csapatépítő tréning? Milyen az ideális főnök-beosztott viszony? Hogyan zajlik egy hatásos brainstorming? Miként kezeljük a távmunkát végző kollégákat? A kávészünetet hogyan kell ütemezni? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ az utóbbi évek tudományos munkahelyi kutatásai, amelyekről most készült egy összegzés.
A Help Scout tanácsadói blog hosszú összefoglalót közölt az elmúlt esztendők tudományos kutatásairól, amelyek a munkahelyi hatékonyságot vizsgálták. 10 pontban állították össze, hogy mire kell figyelni egy munkahelyen, hogy a lehető legsikeresebb legyen a kollégák együttműködése.
1) Sok múlik azokon a beszélgetéseken, amelyek nem, vagy nem kizárólag a munkáról szólnak. Fontos, hogy legyenek ilyen alkalmak és azok jó hangulatban teljenek. Ezt elősegítheti, ha a felettesek úgy hangolják össze a kávészüneteket és ebédidőket, hogy mindenki, vagy a lehető legtöbb munkatárs egyszerre vegyen részt rajta és ne külön-külön tartsanak szünetet.
2) A vezető beosztású embereknek meg kell becsülniük gondosan kialakított csapatukat, ugyanis jobban múlik kollégáikon a teljesítményük, mint gondolnák. Orvosoknál például megfigyelték, hogy amikor nem ugyanazzal a megszokott ápolókkal, nővérekkel és kollégákkal dolgoztak, mint szoktak, romlott a teljesítményük, pedig minden alkalommal ugyanolyan jó szakemberekkel dolgoztak együtt.
3) Ügyelni kell a távmunkában dolgozókra. A kutatások szerint három dolgra kell különösen figyelni, ha olyan munkatársaik is vannak, akikkel nem, vagy ritkán találkoznak a kollégák. Egyrészt folyamatosan éreztetni kell velük, hogy elismerik a munkájukat és hasznos tagjaik a csapatnak. Másrészt ügyelni kell rá, hogy hasonló munkakörülményeik legyenek, mint az egy irodában dolgozó kollégáknak. A harmadik tanács, hogy a távmunkát végző munkatársakkal ne általánosságban beszéljenek a kollégák, hanem feladatokra bontva.
4) Az ötletelés (brainstorming) ne mindig személyesen történjen, rendszeresen érdemes tartani ilyen megbeszéléseket online felületeken. Sokszor pont a legkreatívabb embereket feszélyezi, ha mindenki előtt személyesen kell felvetniük egy ötletet, másokat a főnök, vagy vezető beosztású kollégák jelenléte és várható reakciója feszélyez. Gyakori probléma az is, hogy személyes találkozókon a kollágák nem tudják olyan jól kifejteni mondandójukat ötleteikről, mint amikor online teszik ugyanezt.
5) A csapatoknak szükségük van egy olyan kollégára, aki jobban átlátja a munkafolyamatokat, mint mások, mert aprónak tűnő változtatások is - akár pozitív, akár negatív értelemben - nagy hatással lehetnek az eredményekre.
6) A főnököknek és vezető beosztású embereknek ügyelniük kell arra, hogy minden kollégának legyen szava a többiek előtt, legyen beleszólása a munkába.
7) A kollégák figyeljenek oda társaik érzelmeire, szociálisan legyenek érzékenyek.
8) Az extrovertált és introvertált személyiséggel rendelkező kollégák ugyanolyan figyelmet kapjanak a főnököktől - a vezető beosztásúak hajlamosak kevesebb figyelmet szentelni az introvertált kollégákra.
9) A csapatépítő programok igenis hasznosak. Sokan kételkednek benne, hogy az ilyen foglalkozások használnak-e, időpazarlásnak gondolják, de tudományosan mindenképp bizonyított a pozitív a hatásuk. Egy nemzetközi összefogás keretében 103 olyan kutatást foglaltak össze, amelyek 1950 és 2007 között születtek a csapatépítő tréningekről. Az összegzés szerint nem csak hasznosak ezek a programok, de pozitív hatásuk mérhető is. Egy dologra viszont figyelmeztetnek a szakértők: a csapatépítő foglalkozásokon előfordul, hogy a csapattagokat a legnagyobb félelmeik megosztására kérik, pedig ennek a feladatnak csak negatív hatásai vannak.
10) Csapatépítő foglalkozásokon ez az 5 tevékenység a leghatékonyabb: jótékonysági célú önkéntes munka vállalása, sportolás, közös részvétel kulturális vagy sportprogramokon, közös étkezések, szakmai továbbképzések.