Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Merre tart a technológia? Mi értelme lehet a manapság csak a katonák fegyvereként és kütyümániások játékszereként feltűnő drónoknak? Túllép-e Kína az olcsó másolatokon? És miért jó, ha nincs sok milliárdod, csak egy aprócska céged és egy remek ötleted? Gary Shapiro elnök-vezérigazgatója a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai vállalatait tömörítő szervezetnek, amely minden évben megrendezi az iparág legfontosabb eseményeként jegyzett CES szakkiállítást. Vele beszélgettünk.
hvg.hu: Ha egyetlen szóban kellene összefoglalnia a 2015-2016-os évadot az iparágban, mi lenne ez a szó?
Gary Shapiro: Innováció. Ha megnézi, a vezeték nélküli egészségügyi kütyük nagyon gyorsan terjednek: az ön csuklóján is van egy és van az enyémen is. Nekem egy FitBit van, amiből már 19 milliót adtak el – és ez csak egyetlen cég. Az Apple a valamivel komplexebb órájával például csak nemrég vetette meg a lábát a piacon. Még nagyon az elején vagyunk a kategória fejlődésének, rengeteg minden jön a következő években.
Aztán ott van a sofőr nélküli autó, igencsak gyorsan haladunk a bevezetése felé. De a 3D-nyomtatás és a 4K-s képernyőfelbontás is gyorsan terjed, ez utóbbi néhány országban már általános igénynek számít. És végül ott az okosotthon területe.
hvg.hu: Amiket most felsorolt, mind jelen voltak az idén januári CES kiállításon. Milyen új témákat, kategóriákat vet majd fel a jövő januári esemény?
G. S.: Szó lesz például a fent említett újdonságok jogi, szabályozási és adatvédelmi oldaláról. A legutóbbinál jóval nagyobb hangsúlyt fektetünk majd az okosotthonos megoldásokra és a 3D-nyomtatás területén is több újdonság mutatkozik majd be. És drónokból is bőven lesz majd.
Néha nagy ugrás van a fejlődésben, ilyen volt például az, amikor az Apple bemutatta az iPhone-t. De ez ritka, ugrás helyett általában nagy lépésekről beszélünk, illetve nagy lépések éveken átívelő sorozatán. Ez zajlik most néhány éve, ezért inkább bizonyos területek kiteljesedéséről, mintsem új kategóriák megjelenéséről van szó.
hvg.hu: Ha kiteljesedés, akkor viszont felmerül a kérdés: melyik terület hova tart? A 3D-nyomtatás, a drónok és például a vezető nélküli autók is hetente, naponta feltűnnek egy-egy hírben. De főleg tesztfázisban vagy kütyümániások játékszereként. Melyiknek mi lesz, mi lehet a konkrét értelme?
G. S.: 3D-nyomtatással nem csak ékszert meg apró tárgyakat lehet olcsón csinálni, hanem ott állunk annak küszöbén, hogy mesterséges végtagokat is a jelenleginél sokkal gyorsabban és olcsóbban készíthessünk. Ez egy nagyon fontos dolog, főleg végtagjukat elvesztett gyerekeknél, akik gyorsan nőnek.
A drónok már most is több módon vannak jelen a világon, ráadásul területtől függően nagyon különböző felhasználási módokkal. Bevetésüket elősegíti, hogy a drónok által elérhető távolság drasztikusan növekszik. Van már több olyan modell, amelyik repül egy darabig, majd leszáll egy töltőállomásra, önjáróan feltölti magát, aztán repül tovább, így akár napokig. Van rá példa, hogy segélyszervezetek nehezen elérhető helyekre szállítanak gyógyszereket a segítségükkel.
De hogy a jövő felé is nézzünk – ha ma venni szeretne valamit, két lehetősége van: vagy bemegy a boltba, vagy megrendeli interneten/telefonon és egy futárcég házhoz viszi önnek. Néhány éven belül további három lehetőség lesz elérhető: nem kell majd futár, egy drón is le tudja szállítani a csomagot; hazaviheti a vezető nélküli autó is; de egy házi 3D-nyomtatóval a "szabásminta" megrendelése után akár saját magának is előállíthatja a terméket.
hvg.hu: Ezek a fejlesztések, és úgy általában az innováció mostanában két helyről jön. Ha jól érzékelem, az egyik Kína: az ország, melynek neve a technológiában főleg a tömeggyártással és mondjuk ki, a másolással forrt össze. De ha csak a 2015-ös CES kiállításra gondolok vissza, rengeteg kínai cég volt jelen, és nem mindegyik csak ócska másolatokkal. Mit gondol, a kínai mennyiség átfordul minőségbe?
G. S.: Egyre kevésbé lehetnek a tömegcikkek olcsó, alig fizetett gyártói. Ahogy gazdagodik az ország, gazdagodnak az emberek, egyre kevésbé vonzó lehetőség az, hogy a fiatalok egy gyárba, szalag mellé menjenek dolgozni. Egyértelmű, hogy kreatívabb, innovatívabb szerepet szeretnének. Csak az Egyesült Államokban 200 ezer kínai fiatal tanul, nem véletlenül, szeretnék elsajátítani az innovációhoz szükséges tudást és gondolkodásmódot.
Ugyanakkor kicsit máshogy gondolkodnak a tulajdonról, mint mi. Véleményem szerint még nem tartanak ott, ahol kellene, a vágy és a teljesítmény közt azért még van különbség. Hiába van egy megvalósulni látszó tervük, amelyben ha jól emlékszem, az szerepel, hogy 10 vagy 100 ezer emberre 2,4 szabadalom jusson – ezek között azért bőven vannak elég gyenge szabadalmak, de valóban fontos észrevenni, hogy vannak nagyon innovatívak is.
Tegyük hozzá: nagyon nehéz úgy innovatívnak lenni, hogy nincs hozzáférésed a Google-höz és a Facebookhoz és nem mindig szabad kérdéseket feltenned. Nálunk ez természetes, sőt sokszor ellent is mondunk egymásnak, és úgy gondolom, hogy ez végül jobb eredményre vezet.
De az szinte biztos, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban több zseni él, mint a világ bármelyik másik országában. Úgy fogalmaznék, hogy Kína jelenleg különböző stratégiákat próbálgat, hogy miben és hogyan tudja ezt a potenciált igazán kihozni magából.
hvg.hu: Az innováció másik forrását a startupok jelentik, belőlük is rengeteget láttam a Las Vegas-i szakkiállításon.
G. S.: Hiszünk a startupokban. Nem véletlen, hogy a CES-en már 5 éve külön területet szenteltünk nekik: a Eureka Parkban akkor még csak néhány kiállító volt, legutóbb már négyszáz. Négyszáz olyan vállalat, melyet előzetesen kiválogattunk: valóban újszerű termékkel vagy szolgáltatással kellett érkezniük, akkor kerülhettek be. Úgy gondolom, hogy a történelem során sosem volt még ilyen egyszerű valami újat elindítani. Szinte bárki belevághat, akinek van egy tényleg jó ötlete és rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel.
hvg.hu: De ha csak a CES-t nézzük, a show-t azért még mindig a nagy nevek viszik el.
G. S.: Szerintem a startupok bizonyos előnyben is vannak a hatalmas vállalatokkal szemben. Ez utóbbiak számára nagyon nehéz valami igazán újat csinálni, valami olyasmit, ami nem illeszkedik a fő bevételt jelentő területükhöz.
hvg.hu: Egy könyvet is írt erről a nagyvállalat-startup kettőségről, ebben nindzsaként emlegeti az új, kis cégeket.
G. S.: A japán nindzsák gyakran "nehézfegyver" hiányában voltak, és nem feltétlen az erejükkel, hanem ügyességükkel, gyors mozgásukkal győztek. Ugyanez igaz a startupokra is: míg egy nagyvállalat nagyon-nagyon lassan képes irányt változtatni, addig a nindzsaként viselkedő startupok egy pillanat alatt megteszik.
Ha 10 évvel ezelőtt indított valaki egy vállalatot, úgy szólt a recept, hogy üzleti terv, piac méretének előre meghatározása stb. Ma ez úgy néz ki, hogy ha van egy ötleted, akkor nagyjából csak egy olyan prototípust vagy egy kezdetleges szoftverdemót kell összehoznod, amellyel oda tudsz menni a potenciális vásárlóidhoz vagy felhasználóidhoz. Tőlük azonnali visszajelzést kaphatsz, annak alapján pedig azonnal változtathatsz a termékeden. Ma már az nem működik, hogy előre összeraksz egy üzleti tervet, és akármi is történik, ahhoz ragaszkodva haladsz előre.
hvg.hu: És mit tehetnek a nagyvállalatok?
G. S.: Rendszeresen találkozunk a hírekben vele: felvásárolnak. Éppen azért, mert saját maguk egyszerűen nem tudnak eljutni odáig, ahova a startupok könnyedén. Ez a felvásárlósdi egyébként nem csak a fogyasztói elektronika területére igaz, ugyanígy van az autóiparban, a zeneiparban és még Hollywoodban is. A Procter & Gamble, a Nike és sok más nagyvállalat küldi el rendszeresen a vezetőit a CES kiállításra, hogy ott felkutassák a leginnovatívabb startupokat.
De azért vannak nindzsaként viselkedő nagyvállalatok is, ilyen például az online könyvesboltból naggyá lett Amazon, amelyik a Kindle e-könyv-olvasó piacra dobásával saját szegmensével szemben állított fel konkurenciát. De ők belátták: ha nem teszik meg saját maguk, majd megteszi más. Vagy ilyen nindzsaként tud viselkedni az Apple is, bele mernek vágni számukra teljesen új kategóriákba.
hvg.hu: Nem tudom kihagyni a kérdést, melyet szinte minden interjúban feltesznek önnek: mi lesz a következő nagy dobás? (Shapiro sóhajt.) De mivel az interjúkból számomra az is kiderült, hogy nem szereti a kérdést, ezért kicsit átfogalmazom: lehet, hogy eljutottunk olyan szintre, ahol nincsenek következő nagy dobások, hanem következő kis dobások sorozata?
G. S.: Így van. Ha valaki előállna egy olyan készülékkel, ami a semmiből csinál energiát, vagy olyan cipővel, amelyikkel azonnal fel tudunk szállni és repülni – nagyjából ilyesmikre mondaná ma mindenki, hogy na igen, ez óriási fejlődés. Pedig az innováció ezek nélkül is jelen van, talán csak azért érzékeljük másként, mert folyamatosan éljük meg, mindennapi életünkben is egyre okosabbak az eszközök. Folyamatos a fejlődés, a változás.
És mivel rengeteg különböző területen rengeteg újdonság van nap mint nap, szerintem ebből a kétféle "rengetegből" következik az, hogy az innováció ma exponenciális.
