A Kaspersky Lab és a B2B International kutatása kimutatta, hogy a felhasználók közel egynegyede egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy megfigyelhető a webkameráján keresztül. Csupán a válaszadók 24 százaléka van teljesen tudatában a veszélynek, és vallja be, hogy nyugtalanítja a támadás lehetősége. Fontos megjegyezni, hogy a hekkerek célpontjában nem csak és kizárólag közszereplők állhatnak, bárki lehet potenciális áldozat. (Ezen az oldalon például több tízezer otthoni webkamera képe látható, és ezeket még fel sem kellett törni a leskelődéshez.)

A webkamerák feltörésének különböző okai lehetnek. Először is, a kiberbűnözők vállalati titkok megszerzésére, vagy pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre használhatják a módszert. Néha az óvatlan felhasználók még inkább megkönnyítik a dolgukat: például tízből egy válaszadó elismerte, hogy bejelentkezési adatait egy papírfecnin tartja a számítógép mellett. A modern webkamerákkal ezek az információk könnyen ellophatók.

Másodsorban, a csalók kompromittáló képeket készíthetnek a gyanútlan áldozatukról. Ezekkel zsarolhatnak, vagy egyszerűen csak szórakozhatnak az áldozat bosszantásával. Például, 2014 májusában az Europol felfedezett egy fejlesztőkből, terjesztőkből és felhasználókból álló hálózatot, amelynek rosszindulatú programjait webkamerás kémkedésre is lehet használni. A nyomozás egy holland hekker letartóztatásával kezdődött, aki kétezer nő számítógépét fertőzte meg annak reményében, hogy így intim fotókhoz juthat.

digitizor

Ezen háttérinformációk ismeretében nem meglepő, hogy ötből egy felhasználó letakarja a webkameráját. De ez a probléma nem csak a számítógépeket érintheti. A felmérés szerint a felhasználók egy jelentős része (5 százaléka) lefedi a kamerát a mobilkészülékén is. Sajnos a kérdőív nem tért ki rá, hogy ezek a válaszadók mindkét kamerát letakarják-e, vagy csak az elülsőt.

Ugyanakkor az optika leragasztása nem éppen a védekezés leghatékonyabb módja. Bár átmenetileg megakadályozza a vizuális megfigyelést, de nem semlegesíti a beépített kamera mikrofonját, és nem előzi meg azt sem, hogy ellopják a képeket, amikor a felhasználók bekapcsolják a kamerát. Számos biztonsági szoftver nyújt védelmet azon rosszindulatú programok ellen is, amelyek a webkamerán keresztül kémkednek. Azonban a védelem nem működik akkor, ha a program alapvetően nem rosszindulatú (például csak a képet továbbítja), vagy ha a támadó legális szoftvert használ erre a célra.

A Kaspersky Lab szerint a leragasztáslnál jobb megoldás a megfelelő biztonsági szoftver használata.

Ha máskor is szeretne hasonlókról tudni, lájkolja a hvg.hu Tech rovatának Facebook-oldalát.