Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Még több fém, még több kamera, még több funkció – kipróbáltuk a HTC 2014-es csúcsmobilját, a Galaxy S5 egyik fő kihívójának tekinthető, M8 kódnéven futó új One-t.
A HTC tavaly februárban jelentette be One névre hallgató csúcstelefonját, amit később a GSM Association a legjobb okostelefonnak kiáltott ki, és nem mellesleg nekünk is nagyon tetszett. A One kisebb és nagyobb verziói után a tajvani gyártó két hete mutatta be a sokak által várva várt One-utódmodellt.
Az idei zászlóshajó névadása nem biztos, hogy a legjobban sikerült, hiszen a HTC One (M8) név nem túl szexi. Ennél azonban fontosabb, hogy az új flagship készülék lényegében azonnal elérhetővé vált a szerencsésebb országok piacain, vagyis e tekintetben kapásból sikerült némi lépéselőnyre szert tennie a nagy rivális Samsung Galaxy S5 ellenében.
Lovagi páncél
Míg a Samsungot legtöbben az egyszerűen jellegtelen megjelenés és túl erős plasztik érzés miatt kritizálják, a HTC mobiljait leginkább azért szoktuk szeretni, mert karakteres az arcélük és műanyag szinte alig fedezhető fel rajtuk. A tajvani vállalatban szerencsére idén sem kell csalatkoznunk, ugyanis a One (M8) felületét immár nem 70, hanem 90 százalékban borítja fém. Az oldalirányban szálcsiszolt és kellemesen ívelt felület egyrészt iszonyatosan jól néz ki, másrészt remek a fogása, harmadrészt pedig kellően ellenállóvá is teszi a készüléket. Hasonló érzés akkor fogja el az embert, amikor beül egy vadonatúj Audiba: a minőségérzet abszolút a topon van, a dizájnt szinte semmi kritika sem érheti, és nem utolsósorban az ergonómia is ki van maxolva.
Mekkora és meddig bírja?
Talán már meg sem lepődünk azon, hogy az elődmodellhez képest minden irányban egy kicsit nagyobb lett a HTC idei csúcsmobilja, de szerencsére azért még mindig a kezelhető méretű telefonok táborába tartozik, és a 6 colos szörnyetegeknél jóval kevesebb helyet foglal el a tenyerünkben/zsebünkben. A tömeg 17 grammal gyarapodott, de ez simán a bocsánatos bűn kategóriába tartozik, hiszen a több fém, illetve a megnövelt kapacitású akkumulátor bőven kárpótol a 160 grammos súlyért.
Az aksi 2300 helyett 2600 mAh kapacitással bír, ami önmagában véve még kevés lenne a 3000-es áramforrásokkal szerelt riválisokkal szemben, azonban a fogyasztáscsökkentő megoldásokkal kiegészítve simán lehetővé teszi, hogy adott esetben csak kétnaponta kelljen elővenni a töltőt. Ha bekapcsoljuk az extrém energiatakarékos funkciót, akkor a lényegében featurephone szintre butított okosság egy feltöltéssel akár két hétig is elzümmöghet, és ha már csak 5 százaléknyi Amper van az akkumulátorban, még akkor is 15 órás működési időt tesz lehetővé. Végre egy valóban hasznos és abszolút nem parasztvakítós feature, ilyeneket kérünk még, még!
A kijelző és környéke
Az IPS technológiájú Super LCD 3 képátlója 4,7-ről kereken 5 colra nőtt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 12 százalékkal nagyobb felületen kommunikál velünk a zöld robot. Azonban a korábban a kijelző alá helyezett dedikált gombok az LCD alsó sorába költöztek, ami ha nem is minden esetben, de azért némi helyet elfoglal a képernyőn. A felbontás változatlanul 1920x1080 pixeles Full HD, nem is nagyon kell több, hiszen a pixelsűrűség így is eléri a remek 441 ppi-s szintet, a színek gyönyörűek, a fényerő kellően nagy, a betekintési szögek pedig hatalmasak. A telefon fényerőt automatika állítja, kapunk továbbá két betűstílust, négyféle gyári témabeállítást, illetve öt betűméretet.
Az LCD körüli káváról első blikkre azt gondolhatjuk, hogy a HTC sajnos egyszerűen túlméretezte, és egyáltalán minek ilyen vastag kihasználatlan felület. Érdemes gyorsan lehiggadni, ugyanis a kijelző feletti és alatti szekcióban trónol a mobil iparág jelenlegi legjobb hangminőséget és talán legnagyobb hangerőt produkáló hangszóró párosa, a BoomSound, melyen tavalyhoz képest még 25 százalékot húztak a fejlesztők. Hangminőség tekintetében a HTC (M8) egyértelműen etalon kategóriás, legyen szó akár a beszélgetések, akár a lejátszott zenék kvalitásáról. A felső hangszóró apró lyukainak egyikében szolidan meghúzódik egy apró notifikációs LED is, melynek előnyeit talán nem szükséges hosszasan ecsetelnünk.
Kamerás triumvirátus
Az a furcsa helyzet alakult ki One (M8) fronton, hogy az előlapi kamera bizony nagyobb felbontású a hátoldali társánál: az 5 megapixeles felbontású, Full HD videofelvevős és f2-es fényerejű frontkamera egyértelműen a szelfirajongók kedvence lesz. Hátul viszont korántsem ilyen rózsás a helyzet, ugyanis a HTC maradt a 4 megapixeles felbontásnál, ami UltraPixel technológia ide vagy oda, már tavaly is kevés volt. A képminőség az elődhöz képest azért némileg javult, a kétszer akkora helyet foglaló képek több részletet tartalmaznak, de a riválisokat így is képtelen beérni az új One, melyből ráadásul még az optikai képstabilizátort is ki kellett hagyni.
Hogy miért? Nos, a szokásos egy helyett kettő darab 4 megapixeles hátsó kamerát felvonultató konfiguráció egyszerűen nem volt kompatibilis vele. És hogy miért jó nekünk a dupla kamera? A HTC szerint azért, mert a mélységérzékelő feladatokat kapott extra egység révén remek új képeffekteket kapunk. Szerintünk viszont ezek a trükkök (utólagos fókuszálás, háttérelmosás stb.) csak rövid ideig szórakoztatók, ráadásul a legtöbb esetben kifogásolható minőséget produkálnak, és egyes gyártók egyetlen kamerával is képesek hasonló produkcióra.
A haladó fotósok minden bizonnyal örömmel fogadják a manuális beállítási lehetőségeket, illetve a fejlett HDR-t, a konkurenciához képest viszont lemaradást jelent, hogy a videofelvevő még nem tud Ultra HD-t. Újdonság, hogy egy helyett immár két LED-segédfényt, egy hideg és egy meleg fényűt kapunk, melyek a korábbiaknál természetesebb megvilágítást tesznek lehetővé.
Új funkciók és szolgáltatások
Az operációs rendszer a lehető legfrissebb Android 4.4.2 (KitKat), melyre a HTC a sokak által körberajongott Sense felhasználói felület legújabb, immár hatodik generációs kiadását húzta rá. Az egyik legfontosabb újdonság a Motion Launch, mely a telefon inaktív állapotában csalogatható elő. Ha a sötét kijelzőn lefelé húzzuk az ujjunkat, akkor elindul a hangtárcsázó, ha felfelé, akkor simán feloldjuk a telefont, ha balra, akkor bejönnek a widgetek, ha pedig jobbra, akkor betölt a BlinkFeed (a legfrissebb történéseket színes-szagos formában tálaló, és immár akár Foursquare-alapú étteremajánlásra is képes felület), ezenkívül pedig akár egy laza dupla koppintással is megoldható a mobil felébresztése.
A fentről lehúzható panelen hatalmas méretű gyorsgombok sorakoznak, a 3x4-es, illetve 4x5-ös ikonos főmenübe pedig az alapképernyő alsó-középső részén lévő virtuális gombra tenyerelve tudunk belépni. Az alkalmazások egyéni, betűrend, illetve telepítési időpont szerinti sorrendben figyelnek a kijelzőn, no és persze mappákba is csoportosíthatjuk őket.
A névjegyzék HTC-módra Emberek névre hallgat és öt szekcióra van taglalva: híváslista, telefon, kedvencek, emberek, csoportok. Social fronton természetesen adott a Facebook, Google+, Twitter és YouTube kliens; a webböngésző nagyon korrekt módon végzi a feladatait; az irodai állományokat pedig a teljes értékű Polaris Office 5-tel tudjuk kezelni. Említést érdemel továbbá a zseblámpa, a számológép, a diktafon, a gyerek/autós üzemmód, a sajnos hangszínszabályzó nélküli, de amúgy kiváló zenelejátszó, az RDS-es FM-rádió, illetve a szimpatikus videolejátszó.
Belsőségek
A készülék általánosan gyors sebességéről a Qualcomm egyik legújabb chipsete, a Snapdragon 801 gondoskodik, mely négy darab 2,3 GHz-es processzormagot és egy nagyteljesítményű Adreno 330-as grafikusgyorsítót mozgósít a siker érdekében. A RAM maradt 2 GB kapacitású – ennyi van a Galaxy S5-ben is, a Sony Xperia Z2 viszont már 3 GB-ot virít, csakúgy mint a Galaxy Note 3. Az integrált flashmemória 16/32 GB kapacitású lehet, a nálunk járt 16 GB-os példány alaphelyzetben 9,5 GB szabad memóriával rendelkezett.
Remek dolog, hogy az immár nanoSIM-es készülék végre bővíthető: a microSD memóriakártyákat jobboldalt lehet becsúsztatni a telefonba. Adatátvitel tekintetében sincs okunk panaszra, hiszen kapunk 150 Mbit/s-os LTE-t, a/b/g/n/ac szabványú wifit, Bluetooth 4.0-át, NFC-t, valamint MHL, illetve USB OTG támogatást is. A GPS-vevő már magától értetődik, a felső élen lévő bekapcsológombba pedig még egy tévé-távirányításhoz használható infravörös portot is rejtett a gyártó.
Verdikt
A HTC ezúttal nagyon odatette magát, és a One (M8) személyében egy abszolút makulátlan minőségű, szinte teljes egészében fémből készült új csúcsmodellt prezentált nekünk így 2014 első felében. A kijelző kicsit nagyobb lett, a processzor hozza az idén elvárható teljesítményszintet, végre bővíthető a tárhely, sokkal jobb az aksi és a szoftveres funkciók nagyrésze is szerethetőre sikeredett. Ilyenkor szokott bejönni az a bizonyos szokásos "de", és sajnos most is érkezik: az új HTC One Achilles-sarka egyértelműen a 4 megapixeles kamera, melynek minőségén nem sokat tuningoltak, inkább ideig-óráig vicces effektekkel tömték tele.
A HTC One (M8) első szürkeimportos példányai jelenleg 200 ezer forintos áron kaphatóak hazánkban – a hivatalos forgalmazás májusban kezdődik csak meg. Itthon első körben a szürke és ezüst példányok lesznek kaphatóak, a HTC hazai képviseletének közlése szerint 260 ezer forintos (!) kártyafüggetlen áron, később pedig hozzánk is megérkezhet majd a harmadik, aranyszínű variáns.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.
