Fordul a kocka, hamarosan már több gép rendelkezik mobil-előfizetéssel, mint amennyi ember: SIM kártya van a parkolóórákban, a villanyórában, de néhány városban már a parkolóhelyek szenzoraiban is. Az adattermeléshez a gép-gép kommunikáción kívül nagyban hozzájárulnak az emberek is: az IBM tavalyi felmérése szerint a mobilosok 91 százaléka (!) tartja legfeljebb karnyújtásnyi távolságra magától mobilját a hét minden napján, a nap 24 órájában.

Ennek köszönhető az az óriási információhalmaz, amit Big Datának nevezünk. Az IBM becslése szerint ma ez napi szinten kb. 2,5 exabit új adatot jelent. (A kettest és az ötöst 18 nulla követi, ez 2,5 trillió bitnek felel meg.)

Okosabb parkolók, több séta

A Wikibon piaci elemzése szerint a Big Data 2012-ben a világon 11,3 milliárd dollár forgalmat generált, ami 58%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A hatalmas adathalmaz a vállalkozások profitnövelése mellett a városi élet felhasználói élményének növelésére is használható.

Tóth Bálint a Bevezetés a mobilkommunikációba című, szegedi egyetemisták számára szervezett kurzuson tartott előadásában beszámolt a vállalat Birminghamben zajló pilot projektjéről is. Ennek elsődleges célja, hogy a parkolóhelyekhez telepített szenzorok adataiból az autósok a célhoz közeledve már látják, hogy merre találnak szabad parkolóhelyet. A felderítő alkalmazásban a parkolás ára is látható – természetesen mobilról ki is fizethető az összeg –, az app pedig távozáskor visszavezet a parkoló autóhoz.

Az okosabb parkoló nem csak az autósnak jó, a parkolási cég, illetve maga a város is profitálhat belőle. A parkolási adatok elemzése során feltárható egyes szektorok óránkénti telítettsége, a területek szerinti kihasználtság, a parkolás jellemző időtartama, illetve a konkrét projektben az üzleti negyed forgalmára vonatkozó trendek. Az elemzés eredményeként összehangolhatók a parkolási igények és a kínálat, olyan parkolási és közlekedési mix kialakítására van lehetőség, amely sétára ösztönöz a vásárlónegyedben.

Másfele járjon a 30Y

Szintén a közlekedésben, de egészen más formában hasznosították a SIM kártyás eszközökből kinyerhető információkat az IBM törökországi okos város programjában.

Az IBM adatai szerint Nyugat-Európa országaiban a GDP 1 százalékának megfelelő költséget okoznak a forgalmi dugók. A vállalat Smarter Citiesen belüli okos közlekedési koncepciója arra keresi a választ, hogyan lehet a városok adottságait és a helyben rendelkezésre álló adatokat hasznosítani a zavartalan forgalom elérésére.

A City in Motion projektben a városlakók mozgását a náluk lévő mobilokkal követve javítottak a közlekedésen a szakemberek. Az IBM, a város önkormányzatával és az egyik helyi mobilszolgáltatóval közreműködve indította el isztambuli projektjét, melynek első szakaszában a városlakók közlekedési szokásait térképezték fel. A mérnökök arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul egy-egy városrész és nagyobb csomópont forgalma a nap folyamán, honnan, merre tartanak az autóban ülő vagy buszon, metrón utazó isztambuliak. A városlakók mozgásának követésével értékes adatokhoz jutottak: az autóforgalom, a közösségi közlekedés elemzésével az első másodperctől az utolsóig tanúi lehettek egy-egy hatalmas forgalmi dugó kibontakozásának vagy egy zavart okozó közlekedési helyzet kifejlődésének.

A City in Motion felméréshez az isztambuli mobiltulajdonosok szolgáltattak információt, a mobilszolgáltató rendszere hetente több mint hárommilliárd adatot gyűjtött be az utasok készülékeiről, hogy nyomonkövesse mozgásukat. Az IBM az anonomizálva kézhez kapott információkat feldolgozta, ebből pedig beszédes mintázatok rajzolódtak ki, hiteles képet adva a nagyváros forgalmának dinamikájáról.

A szegedi előadáson elhangzott: a dugók kialakulásának forgalomterelési módszerekkel való megakadályozása mellett az ilyen, névtelen nyomonkövetéssel megszerzett adatok alkalmasak a tömegközlekedés optimalizálására is. Ha például az látszik, hogy a 2-es buszról egy bizonyos megállónál rendszeresen jóval többen szállnak át a 4-esre, mint ahányan fennmaradnak, ésszerű lehet a 2-es busz útvonalának módosítása, hogy a városlakók kényelmesebben juthassanak el A-ból B-be.

Kötetlen pályán, úttalan utakon

A már futó projektek persze csak példák, az IBM saját bevallása szerint is rengeteg lehetőség rejlik még a városokban keletkező adatok hasznosításában. A vállalat a Kötetlen pálya – utak az okos városba című pályázatára éppen ilyeneket vár az egyetemistáktól: városfejlesztési javaslatokat, amelyek a közlekedési dugók, a parkolási helyzet, vagy épp a tömegközlekedés fejlesztésére javasolnak újszerű megoldásokat.

A pályázók feladata, hogy azonosítsanak egy közlekedési problémát valamelyik hazai nagyvárosban, majd infografikán mutassák be, milyen megoldást találtak rá.

Ha ez érdekes volt, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.