Top 10 webes támadási forma 2013-ban
A NetAcademia összegyűjtötte, hogy leggyakrabban milyen támadási formákkal próbálkoznak a hackerek.
Otthonok biztonsági kameráinak felügyeletét átvevő hackerek, banki vagy éppen Facebook-profil azonosítókat ellopó számítógépes bűnözök munkáját nehezítheti meg egy új, külföldön már bizonyított fejlesztési módszertan. A NetAcademia Oktatóközpontban mostantól hazánkban is elérhető Certified Secure Programmer képzés révén a webes, asztali, illetve mobil alkalmazások is biztonságosabbá tehetők. A programot kidolgozó EC-Council adatai alapján a NetAcademia összegyűjtötte, hogy a .NET környezetben milyen támadások a leggyakoribbak. Ezek egytől egyig kivédhetők a biztonságos programozási ismeretek birtokában.
Cross-Site Scripting (XSS): A leggyakoribb olyan hiba, ami akár úgynevezett „deface”-eléshez, vagyis a weboldal lecseréléséhez is vezethet. Ha látványos hackelést látunk, XSS-sérülékenység lehet a háttérben.
Information leakage: Mások számára hozzáférhetetlen adatok elérhetősége illetéktelenek számára, trükkös adatlekérésekkel.
Content spoofing: A támadó módosítja, meghamisítja a böngésző által megjelenített tartalmat, ezáltal például elhitetve a felhasználóval, hogy van még pénze a bankszámláján – miközben már rég leemelték a rendelkezésre álló összeget.
Insufficient authorization: A fejlesztő rosszul valósította meg a jogosultságellenőrzést, így a támadó olyan helyekre is bejut, ahol nem lenne semmi keresnivalója. Jó példa erre egy ismert nemzetközi botrány, amikor egy földhivatali adatbázisba bárki vihetett fel új régiót a neten keresztül, ha tudta a megfelelő URL-t.
SQL injection: A támadó egy adatbeviteli mezőbe úgynevezett SQL-kódot ír be, ami a szerveroldalon lefutva végzetes sebet is ejthet az alkalmazáson.
Predictable resource location: Megjósolható, hogy a (web)szerveren hol találhatóak a támadó számára értékes információk. Tipikus példa erre a Citibank weboldalának 2011-es feltörése, amikor egy URL-azonosító átírásával a felhasználók egymás bankszámlájában gyönyörködhettek.
Session fixation: A támadó előre meghatározza az áldozat munkamenet-azonosítóját, így később könnyen el tudja téríteni a munkamenetet, meg tudja személyesíteni a felhasználót, eljárhat a nevében.
Cross-site request forgery: A támadónak sikerül elérnie, hogy a felhasználó böngészője a felhasználó nevében, az ő jogosultságaival, de a tudta nélkül kommunikáljon egy webszerverrel.
Insufficient authentication: A rosszul megvalósított bejelentkezés kijátszható, így a hacker esetleg valós bejelentkezés nélkül is hozzáfér a rendszer fizetős szolgáltatásaihoz.
HTTP response splitting: A támadó megszakítja a webszervertől érkező HTTP választ, több részre bontja, amit azután a webböngésző hibásan dolgoz fel.