2013. június. 19. 06:41 MTI Utolsó frissítés: 2013. június. 19. 15:13 Tech

Comingoutolna a Google: hányszor vegzálták a felhasználók adataiért

Továbbgyűrűzik a Snowden-féle kiszivárogtatási ügy. A törvény által szigorú titoktartásra kötelezett Google álláspontja szerint a cégnek az alkotmány első kiegészítése értelmében joga van ahhoz, hogy közölje: a szövetségi szervek hány alkalommal kérték tőle a felhasználói adatok felfedését.

A Google, az amerikai alkotmány szólásszabadságot szavatoló első kiegészítésére hivatkozva, arra kérte az Egyesült Államok külföldi hírszerzését felügyelő bíróságot (FISC): engedélyezze számára annak külön közlését, hogy a szövetségi szervek hány alkalommal kérték tőle a felhasználói adatok felfedését a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott internet-megfigyelési program keretében.

Az NSA a PRISM fedőnevű program keretében, a titokban működő FISC végzései által felhatalmazva, terroristagyanús külföldi személyek internethasználatát figyeli meg. A gyakorlatra az NSA egyik szerződéses alkalmazottja, Edward Snowden kiszivárogtatásai nyomán derült fény.

A törvény által szigorú titoktartásra kötelezett Google álláspontja szerint a cégnek az alkotmány értelmében joga van ahhoz, hogy többet közölhessen a PRISM programban játszott szerepéről. Az internetes szolgáltató szóvivője szerint a Google régóta átláthatóságot követel, hogy a felhasználók jobban megérthessék, milyen mértékben kéri ki a kormányzat az adataikat.

A Google és más informatikai óriáscégek, így az Apple, a Microsoft és a Facebook azt kérvényezték a sajtóban a PRISM programról nemrég megjelent hírek nyomán, hogy közzétehessék a hozzájuk beérkezett adatszolgáltatási kérelmek számát. A múlt héten arra kaptak engedélyt, hogy összesített számokat tegyenek közzé azzal kapcsolatban, hogy a kormány nemzetbiztonsági és bűnügyi ügyekben együttesen hány alkalommal kereste meg őket.

Vagyis azt konkrétan és külön nem közölhették, hogy a titkosszolgálatoktól hány felkérést kaptak. Ráadásul az engedély csak egy féléves időszakra vonatkozik.

A Google korábban több adatot is közölt arról, hogy hányszor fordultak hozzá a kormány részéről, ám ezek a számok nem tartalmazták a titkos bírósági felhatalmazásával történt megkereséseket. Az cég szerint a számok összesített közlése "visszalépés" lenne a felhasználói számára.

"A Google hírneve és üzleti érdekei csorbát szenvedtek a médiában megjelent hamis vagy félrevezető értesülések miatt" – hangzott a cégnek a FISC-hez intézett nyílt folyamodványa.

Az üggyel kapcsolatban a cég jól értesült források szerint jó egy hete heves vitát folytat az amerikai igazságügyi minisztériummal.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.