Egy honlap vagy számítógépes program használata nem csak egy mozgássérült, vak vagy siket embernek jelenthet gondot, hanem akár annak is, aki csak éppen ismerkedik a technológiával, aki nem rendelkezik a legmodernebb felszereléssel, esetleg mobiltelefonját használja böngészésre, vagy csak egyszerűen fáradt és nem tud megfelelően koncentrálni.
Informatikai szempontból jóval több felhasználó tekinthető „fogyatékosnak”, mint a szó eredeti értelmében - írja közleményében az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében működő W3C Magyar Iroda. Éppen ezért tartanák szerencsésnek a honlapok akadálymentesítését.
Pataki Máté, a SZTAKI tudományos munkatársa szerint a társadalom igen szűk rétegén kívül mindenkinek érdeke a már meglévő honlapok webergonómiai átszerkesztése. „Az akadálymentesítés az informatikában hasonló jelentéssel bír, mint az építészetben. Egy akadálymentes épületbe be lehet menni kerekesszékkel, a falon található feliratok Braille írással is oda vannak írva és egy alacsony ember is meg tudja nyomni a lift gombjait. Egy akadálymentes honlap úgy van kialakítva, hogy mindenki jól tudja használni, függetlenül attól, hogy milyen fogyatékossága, betegsége van, milyen eszközt használ a böngészésre, mennyire ért az informatikához, vagy, hogy milyen korú.”
Közszolgáltatóknak kötelező, mindenki másnak ajánlott
A közszolgáltatók weboldalainak akadálymentességét számos jogszabály is kimondja, az Európai Parlament állásfoglalása mellett az Esélyegyenlőségi törvény, illetve a Rigai Nyilatkozat nemcsak kötelezi az állami szerveket az akadálymentesítésre, de meg is határozza, a W3Cáltal létrehozott akadálymenteségi szabványoknak való megfelelés kritériumait is.
Hogyan lehet akadálymentesíteni?
Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI sajtóreferense szerint egy jól kezelhető oldal kialakításához csak az első pár lépés az átlátható oldalszerkezet, a menütérkép vagy a kereső. “A W3C webes szabvány keretében megfogalmazott kritériumoknak megfelelően ennél sokkal többet lehet tenni annak érdekében, hogy mindenki számára jól használható legyen egy honlap. Ezen felül kutatások bizonyítják, hogy az akadálymentes oldalaknak jobb a kereshetőségük, kevesebb a fenntartási költségük, és több emberhez is jutnak el.”
A témában megszületett már az első magyar nyelvű könyv és egy akkreditált tananyag is, ezeket bármelyik magyar felsőoktatási intézmény ingyen kérvényezheti a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közhasznú Nonprofit Kft-től.
Pataki Máté, a SZTAKI tudományos munkatársa szerint a társadalom igen szűk rétegén kívül mindenkinek érdeke a már meglévő honlapok webergonómiai átszerkesztése. „Az akadálymentesítés az informatikában hasonló jelentéssel bír, mint az építészetben. Egy akadálymentes épületbe be lehet menni kerekesszékkel, a falon található feliratok Braille írással is oda vannak írva és egy alacsony ember is meg tudja nyomni a lift gombjait. Egy akadálymentes honlap úgy van kialakítva, hogy mindenki jól tudja használni, függetlenül attól, hogy milyen fogyatékossága, betegsége van, milyen eszközt használ a böngészésre, mennyire ért az informatikához, vagy, hogy milyen korú.”
Közszolgáltatóknak kötelező, mindenki másnak ajánlott
A közszolgáltatók weboldalainak akadálymentességét számos jogszabály is kimondja, az Európai Parlament állásfoglalása mellett az Esélyegyenlőségi törvény, illetve a Rigai Nyilatkozat nemcsak kötelezi az állami szerveket az akadálymentesítésre, de meg is határozza, a W3Cáltal létrehozott akadálymenteségi szabványoknak való megfelelés kritériumait is.
A magánszférában működő cégeknek az akadálymentesítés nem kötelező, de a SZTAKI szerint javasolt, hiszen “számos fontos és széles társadalmi réteg van, amely nem elhanyagolható vásárlóerőt képvisel, ugyanakkor akadálymentes honlapra van szüksége, ilyen többek között a mobil eszközökön, táblagépeken internetezők, a digitálisan képzetlenebbek, idősebbek, a fogyatékosok. Ez utóbbi két csoport ráadásul az előrejelzések szerint egyre több embert fog magába foglalni az elkövetkezendő évtizedekben”. Egy akadálymentes és ergonomikus honlapon a felhasználó sokkal könnyebben megtalálja a keresett információt, megoldást a problémájára, úgy érzi, hogy fontos a cégnek az ő kiszolgálása, és ez a céges identitás kialakításában is jelentős szerepet játszik.
Hogyan lehet akadálymentesíteni?
Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI sajtóreferense szerint egy jól kezelhető oldal kialakításához csak az első pár lépés az átlátható oldalszerkezet, a menütérkép vagy a kereső. “A W3C webes szabvány keretében megfogalmazott kritériumoknak megfelelően ennél sokkal többet lehet tenni annak érdekében, hogy mindenki számára jól használható legyen egy honlap. Ezen felül kutatások bizonyítják, hogy az akadálymentes oldalaknak jobb a kereshetőségük, kevesebb a fenntartási költségük, és több emberhez is jutnak el.”
A témában megszületett már az első magyar nyelvű könyv és egy akkreditált tananyag is, ezeket bármelyik magyar felsőoktatási intézmény ingyen kérvényezheti a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közhasznú Nonprofit Kft-től.