2012. június. 13. 20:09 MTI Utolsó frissítés: 2012. június. 13. 19:58 Tech

Fekete lyukakba néz bele a NASA ma fellőtt műholdja

Sikeresen felbocsátották az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA fekete lyukakra vadászó űrteleszkópját, a NuSTAR röntgencsillagászati műholdat szerdán a Marshall-szigeteki Kwajalein atollról.

A 165 millió dolláros NuSTAR-t (Nuclear Spectroscopic Telescope Array/ Nukleáris Spektroszkóp-távcsőrács) egy Pegasus XL hordozórakétán juttatták pályára. A rakétát a röntgencsillagászati műholddal együtt egy L-1011 Stargazer repülőgép vitte fel körülbelül 12 kilométeres magasságba, ahol leválasztották róla a Pegazust. 

Az 550 kilométeres magasságban keringő NuSTAR röntgencsillagászati "szemei" segítségével fekete lyukakra és egyéb egzotikus kozmikus röntgenforrásokra fog vadászni más galaxisokban.

A röntgentartomány nagyobb energiájú, a gammasugárzáshoz közelebbi tartományában lévő, úgynevezett kemény röntgensugárzási forrásokat keresi majd, azt kutatva, hogyan formálódnak és növekednek a fekete lyukak, valamint azt, hogy ezek a folyamatok miként hatnak az otthonukként szolgáló galaxisokra. 

Az űrteleszkóp a fekete lyukak legbelsőbb régióit vizsgálja, ahol a forró anyag csaknem a fény sebességére gyorsul fel nagyenergiájú röntgensugárzást bocsátva ki. Ezekben a térségekben a fény is megtörik és eltorzul a fekete lyukak rendkívül erős gravitációjának betudhatóan.

A NuSTAR a szupernóvák maradványait is kutatja, hogy a tudósok bővítsék az atomok képződésével kapcsolatos ismereteiket, valamint megfigyeli az aktív galaxismagok szélsőséges környezetét. A várakozások szerint az új űrteleszkóp felvételei tízszer élesebbek lesznek, mint a jelenleg működő röntgencsillagászai műholdak képei.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.