Felfedezték az eddigi legtávolabbi galaxist
Az eddigi legtávolabbi galaxist fedezték fel japán csillagászok, akik a The Astrophysical Journal legújabb számában jelentették meg tanulmányukat.
Az SXDF-NB 1006-2 katalógusjelű galaxis 12,91 milliárd fényévnyire van, vagyis a világegyetem hajnalán keletkezett, és valamivel idősebb, mint a tavaly felfedezett és legkorábbinak kikiáltott GH-108036 katalógusjelű csillagváros - olvasható PhysOrg tudományos hírportálon.
A feltételezések szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás során keletkezett. E tűzgolyó extrém magas hőmérséklete és sűrűsége hirtelen lecsökkent, ahogy térfogata tágult. A főleg protonokból és elektronokból álló forró plazma körülbelül 380 ezer évvel az ősrobbanás után semleges hidrogénatomokká állt össze, ez volt a kozmikus "sötétség kora", amikor még nem voltak "fényforrások", egyetlen csillag sem létezett. A "sötétség korával" kezdődően a semleges gáz hőmérséklete folyamatosan hűlt, ám sűrűsége változó volt, "összecsomósodott". Az ősrobbanás után 200-500 millió évvel a semleges hidrogéncsomókat saját gravitációjuk összehúzta, s megszülettek az első csillagok és galaxisok. A csillagok első nemzedékének sugárzása hevítette fel és újraionizálta a környező területben lévő gázokat. Végső soron a reionizáció folyamata az egész világegyetemre kiterjedt, ez volt a kozmikus hajnal időszaka.
A japán kutatók Sibuja Takatosi vezetésével a hawaii Mauna Kea vulkánon üzemelő Subaru és a Keck teleszkópok segítségével figyeltek meg igen távoli és halovány galaxisokat. Olyan galaxisokat kerestek, amelyek úgynevezett vöröseltolódása 7-nél nagyobb volt. (Vöröseltolódásnak hívják az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika területén fontos szerepe van, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik: minél nagyobb a vöröeltolódás, annál távolabb van és idősebb a megfigyelt objektum.)
Az SXDF-NB 1006-2 katalógusjelű galaxis esetében a vöröseltolódás megközelítette a 7,3-as értéket. A kutatók azt is felfedezték, hogy 12,91 milliárd éve a nem ionizált hidrogén aránya elérte a 80 százalékot, vagyis lényegesen magasabb volt, mint napjainkban.
A japán kutatók hangsúlyozták: ezek a megfigyelések segítenek megérteni a korai univerzum "sötét korszakának" a természetét és azt a folyamatot, amelynek végeredményeként megszületett a csillagok első nemzedéke.