Vérsejteket, izmokat, inakat, bőr- és hajmaradványokat is találtak kutatók kétezer éves Mexikóban talált kőkéseken, amelyek így egyértelmű bizonyítékként szolgálhatnak arra, hogy ezeket a szerszámokat használták a rituális emberáldozatokhoz.
A mexikói kutatók szerint a leletek igazolják a későbbi kultúrák azon beszámolóit, miszerint az ősi népek az emberáldozathoz éles obszidián kést használtak. Bár már húsz évvel ezelőtt is találtak kőkéseken megkövesedett vérnyomokat, elektronmikroszkópos vizsgálatra volt szükség ahhoz, hogy ezt bizonyosan tudják állítani - írja az Associated Press. Ugyanígy az emberáldozatokat bizonyították azok a vágások is, amelyeket több csontleleten találtak.
A most vizsgált kőkések a mexikói úgynevezett Cantona kultúra idejéből származnak, amely Teotihuacán virágzása után emelkedett fel, ám ezer évvel megelőzte az emberáldozatokat rendszeresen használó aztékokat.
A kőkéseken talált izom- és ínmaradványok arra utalnak, hogy az áldozatokon mély vágásokat ejtettek, a kutatók pedig arra gyanakodnak, hogy azért, hogy egyes testrészeket ki is vegyenek az áldozatokból. Így ez a kutatás először igazolja azt, hogy az obszidián- és kőkéseket valóban emberi testek darabolására használták az emberáldozatok bemutatásakor.
A kutatók ráadásul azt tapasztalták, hogy a különböző formájú késeken különböző arányban voltak megtalálhatóak a vérsejtek, vagy az egyes szövetek, így elképzelhető, hogy az egyes szerszámoknak külön-külön funkciója is volt.
fzs