2012. április. 13. 16:36 Niklasson Katalin Utolsó frissítés: 2012. április. 13. 18:57 Tech

Ctrl+C, Ctrl+V egyház: Másolj és terjessz! Az adat legyen veled!

Nem tréfálnak, valóban vallásos csoport a Kopimizmus Missziós Egyháza. A Svédországban hivatalosan is elismert vallási közösség szerint az információ szent és a másolás szentség. A vallásalapító még nincs húszéves, egyetemista. Schmitt Pált nem avatná szentté – de nem a plágiumbotrány miatt.

Mi oka lehet egy tizenéves egyetemistának arra, hogy vallásként jegyeztesse be a Kopimista Egyházat? A hvg.hu kérdésére az egyház szellemi vezére, a 19 éves filozófia szakos svéd egyetemista Isak Gerson azt mondta: mivel ők igenis vallásos csoportosulás, miért is ne szerveződhetnének vallásos csoportba.

Isak Gerson egyébként egy keresztény diákmozgalom vezetője is Svédországban, ő képviseli az Uppsalai Egyetem Diáktanácsában a keresztény hallgatókat, de a kalózok érdekeit is védi. Emellett a szerzői jogok, a szellemi tulajdon, az irodalom és az informatika érdekli. Rendszeresen publikál politikai témákról és blogol filozófiáról, területe az etika és a politikai filozófia.

A Másolás Egyházát tíz társával alapította, és jelenleg mintegy hétezer hívük van világszerte. Jelentkezhet és hívő lehet bárki, aki hisz a kopimizmusban, azaz a másolás szentségében és az információ terjesztésében.

A kopimizmus
A vallást gyakorlók meggyőződése, hogy minden információ szabadon és korlátlanul terjeszthető. A filozófia ellenzi a szerzői jogi megkötések minden formáját – kalózkodásra ösztönöz, legyen szó filmről, zenéről, tévéműsorról vagy szoftverekről.

A The Pirate Bay nevű fájlmegosztó oldal is az egyház neve alatt működik.

Egyházat Svédországban nem olyan könnyű alapítani, kétszer is elutasították erre vonatkozó kérelmét, mire harmadjára, tavaly decemberben végül hivatalosan engedélyezték az egyház megalapítását.

Arra a kérdésre, hogy komolyan vallásos-e, Gerson határozott igennel felel. Egyházában az istentiszteleteket kopyactingsnak hívják, a szeánszokon információkat osztanak meg egymással, másolnak és remixelnek.

Az egyháznak nincs tízparancsolata, nincs koncepciójuk a bűnre, nem törődnek vele, milyen büntetés vár a bűnösre. Egyetlen megközelítés izgatja őket: a „másolj sokat” elv. Nincs hagyományos istenképük, „személyes” istent nem imádnak, a szent értékekben hisznek.

Mise helyett a kopyactingekre gyűlnek össze alkalmanként, és nem feltétlenül fizikailag egy térben, például egy szobában, hanem a csatorna lehet hálózat vagy chat is. Az aktivitás: másolás. Mielőtt szétkapcsolnak, arra biztatják egymást, hogy mindenki másoljon minél többet, és adja át a tudását minél több embernek a közösségen kívül is.

Templomuk még nincs, de a részletesebb, svéd honlapon az egyik bejegyzés szerint szívesen átvennének egy templomépületet; egy hónapja hirdetést is adtak fel a blocket.se apróhirdetés-oldalon.

A hvg.hu-nak az alapítóval folytatott beszélgetésén felmerült Schmitt Pál plágiumügye is. Arra a félig tréfásnak szánt kérdésre, miszerint szentté lehetne-e avatni a volt elnököt a Crtl+C Ctrl+V egyházban, komoly és kemény válasz érkezett. Gerson szerint az egész akadémiai rendszerrel van általánosságban gond, mert a plagizálásra problémaként tekint. Pedig szerinte a plágium nem feltétlenül rossz. Amíg ez a rendszer fennáll, a plagizálás is probléma marad. "Másrészt nehezemre esik belegondolni abba, lehet-e valaki szent, aki a Fidesszel kooperált. A kopimizmus soha nem támogatott és nem is támogat fasiszta politikusokat" - fogalmazott Isak Gerson.

A kopimizmus etimológiája

A kopimizmus szó maga a Bibliából, Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt első leveléből vett idézet újraértelmezéséből ered. Magyarra a „Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé"–nak fordították, angolra „Imitate me, just as I imitate Christ”. Ezt fordították le „Copy me, my brothers, just as I copy Christ himself”-re, azaz Másolj engem, testvérem, ahogy én másolom Krisztust. Jelszavuk: A másolás szent, a másolás helyes. Másolj és terjessz! Az adat legyen veled!

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.