2012. március. 19. 18:51 MTI Utolsó frissítés: 2012. március. 19. 18:43 Tech

A Vichy-kormánynak akart fegyvereket küldeni a brit hadsereg?

A brit hadsereg 1942-ben egy titkos terv keretében fegyvereket akart juttatni a franciaországi kollaboráns Vichy-kormánynak, hogy az így szabaduljon fel a német megszállás alól; a műveletről Winston Churchill akkori brit miniszterelnök és Charles de Gaulle tábornok, a francia ellenállás vezetője sem tudott - tudta meg a BBC brit közszolgálati televízió.

A titkos dokumentumokat a BBC hétfő esti adásában teszik közzé, amelyben Eric Grove, az északnyugat- angliai Salford Egyetem történésze számol be ezzel kapcsolatos kutatási eredményeiről. A dokumentumok tanúsága szerint 1942 májusában titkos tárgyalás zajlott a brit katonai vezetés és a kollaboráns Vichy-rezsim között, s ezt követően Alan Brooke, a brit hadsereg legfőbb katonai vezetője beleegyezését adta a Philippe Pétain által vezetett Vichy-kormány erőinek felfegyverzésére. Ám a tervet novemberben végleg elvetették, miután amerikai csapatok érkeztek a francia bábkormány által ellenőrzött észak-afrikai területekre, s erre válaszolva a németek megszállták Franciaország teljes területét, végleg megszüntetve a Vichy-kormány  látszólagos függetlenségét.

Grove egyébként úgy fogalmazott, hogy meglepte a felfedezés. "Szíriában harcoltunk a vichy-i Franciaországgal 1941-ben, sőt, 1942 májusában még a Vichy-erőkkel küzdöttünk Madagaszkáron. Azután pedig arról beszélünk, hogy felfegyverezzük a kollégáikat Franciaországban?" - mondta a történész. 

A BBC által idézett dokumentumok szerint sem Churchill-t, sem de Gaulle-t nem tájékoztatták, tartva a brit és francia vezetők ezzel kapcsolatos reakciójától. Henry Rousso francia történész szerint a terv sikere esetén elképzelhető, hogy a háború utáni Franciaország történelme egészen másként alakult volna.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.