2011-ben sem hoztak mindig jól átgondolt, okos döntéseket a technológiai ipar vezetői. Rossz gazdálkodásból adódó nagy bukás és veszteség, kisebb-nagyobb krach, kínos fiaskó volt nem egy – a legnagyobb kudarcokat gyűjtttük össze a pcworld.com ötlete alapján.

PlayStation Network hack
Áprilisban mintegy 173 millió dollárjába került a Sonynak, hogy hackerek támadták meg a PlayStation hálózatát, s az egy hónapon át elérhetetlen volt a körülbelül százmillió felhasználó számára. A hackerek mintegy százmillió PlayStation Network-felhasználó adatait szerezték meg: felhasználói neveket, e-mail címeket, jelszavakat, egyéb szemlyes adatokat loptak el. Sokan az Anonymous hackercsoportot gyanúsították a grandiózus hack elkövetésével, ők azonban tagadták, hogy bármi közük lenne az esethez.

Ősszel kiszivárgott: a cég kitiltja azokat a játékosokat a PlayStation Networkről, akik csoportosan perelnének az esetleges későbbi biztonsági problémák miatt. Arról nem szóltak a hírek, hogy a cég elnézést kért volna, amiért nem titkosította megfelelően az adatokat.

Netflix
A Netflix júliusban választotta szét a DVD és a streaming szolgáltatásokat, majd azt is bejelentették, hogy a Netflix DVD-küldő szolgáltatása ezentúl a Qwikster névre hallgat majd és videojátékokat is lehet kölcsönözni. A Netflix nevet a streaming tartja meg. Ezzel hatalmas kárt okoztak saját maguknak: a cég imidzse szétesett, a részvények árfolyama zuhanórepülésben esett. Júniusban még 300 dollár körül mozgott az árfolyam, az év végére 70 dollár környékére esett.

HP TouchPad
A HP megpróbált saját hardverrel, operációs rendszerrel és alkalmazásokkal behatolni a táblagéppiacra, de nem járt sikerrel. Érthetetlen, miért hitték, hogy a gép jó üzlet lehet, amikor vaskosabb és nehezebb, mint az iPad, és kevesebb alkalmazást kínáltak vele – az ára mégis annyi, mint az Apple-riválisé. A cég augusztusban bejelentette, hogy kiszáll a tablet- és PC-piacról, leállította a WebOS fejlesztését és 99 dolláros darabáron elkótyavetyélte a TouchPad-készletét. Darabonként 200 dollárt veszítettek az üzleten – a TouchPad ára a premier idején 499,99 dollár volt, alig egy héttel később 399,99, ezt szállították le 99,99 dollárra a kiárusításkor.

HP

Miután eladták a raktárkészletet, bejelentették, hogy mégis folytatják a gyártást. A HP-vezetőcserét követően – a volt eBay-vezér váltotta Leo Apothekert –, azt jelentették be, hogy mégis megtartja a PC- és táblagép-üzletágat a HP. Vajon ilyen áron is siker, hogy a HP táblagépe a második legkelendőb tablet az iPad után?

BlackBerry PlayBook
A Research in Motion áprilisban dobta piacra a táblagépét, amit kifejezetten professzionális felhasználóknak szánt. Ehhez képest – bár a hardver erős – az induláskor nem volt rajta e-mail alkalmazás, sem naptár funkció és a BlackBerry Messengert sem támogatja a készülék, melyből csupán néhány százezer darabot adtak el, mielőtt jelentősen csökkentették az árát. Jelenleg átlagosan mintegy kétszáz dollárral kerül kevesebbe a PlayBook az eredeti áránál, ez 485 millió dolláros kiesést jelent a cégnek.

Google Chromebook
Ha a számítógépével a legnagyobbrészt internetezik, miért ne lehetne egy gyors, biztonságos laptopja pont erre a feladatra? Ezzel a csábító koncepcióval érvelt a Google a Chromebook mellett, amikor júniusban megkezdte a gép értékesítését. A Chrome OS a Google Chrome internet böngésző alapján kifejlesztett leegyszerűsített operációs rendszer, amely a cég ígérete szerint másodpercekkel a bekapcsolás után üzemkész állapotba hozza a számítógépet. A programokat pedig nem az operációs rendszer, hanem a böngésző nyitja meg. A Samsung Chromebook wifi kapcsolattal 400 euróba kerül, mobiltelefon UMTS modemmel együtt pedig 450 euróba. Csakhogy a Google Chrome OS nem elég gyors ahhoz, hogy ellensúlyozza az eszköz hiányosságait. Az értékesítési adatok lehangolóak.

Android-táblagépek
Az Acer, az Asus, a Motorola és a Samsung összesen nagyjából félmillió Android tabletet adott el az Egyesült Államokban az NPD Group szerint januártól októberig. A piacelemző cég adatait szerint összesen csupán 1,2 millió olyan táblagépet vettek az USA-ban, ami nem iPad volt. Az Apple konkurensei még ezzel is 700 millió dolláros forgalmat bonyolítottak ebben az időszakban, ami nagy összeg, de nincs egy súlycsoportban az Apple forgalmával.

Google TV
A Google TV lényege, hogy az élő műsorszórást az internetes videózással kapcsolják össze, a tévézők már nemcsak a tévécsatornák kínálatából, hanem az inteneten elérhető videók millióiból is válogathatnak a tévé előtt ülve. A Google TV-t 2010-ben dobták piacra, a projekt totális kudarca ugyanakkor csak 2011-ben lett nyilvánvaló, amikor a Logitech mintegy százmillió dolláros veszteséget volt kénytelen benyelni. A Google TV set-top box árát 300 dollárról százra szállították le, de hiába hangsúlyozza a cég, mennyire egyszerű használni, ha valaha sikeres is lesz, az csak 2012 után történhet már meg, új hardver-partnerekkel.

A Google arra törekszik, hogy komoly játékossá váljék a fizetős tévészolgáltatók között – ehhez képest azzal tudott bekerülni a hírekbe a projekt, hogy a pornótartalmakat gyártó Vivid Entertainment indított szexcsatornát a Google TV-n

Amerikában egyébként az Apple-é a médiabox-piac harmada. Idén a mintegy 12 milliónyi eladott „internet a tévén” dobozból négymilliónyi várhatóan Apple-termék lesz. Itthon is egyre többet internetezünk tévén: az összes tévézéssel töltött idő felét internetes videók nézésével töltik a "hibridtévé" nézői.

Nintendo 3DS
Az ötlet lenyűgöző - szemüveg nélküli 3D -, a márciusi debütáláskor a termék 250 dolláros induló ára már korántsem az. Ráadásul induláskor igazán fantasztikus szoftvereket sem kapott az eszköz. Csak négy hónap telt el, és az ár máris 180 dollárra zuhant, ennek és a Super Mario 3D-nek köszönhető, hogy végül mégiscsak meglódultak az eladások. Ősszel, röviddel a Tokyo Game Show előtt jelentettek be egy tucat 3DS konzolra készített játékot.

Nintendo

Bár ösztönözte a konzoleladásokat, Super Mario sem akdályozhatta meg, hogy „A süllyesztő felé tart a Nintendo?”  és hasonló című cikkek jelenjenek meg a cégről. Az idén már kétszer volt kénytelen a prognózisain lefelé módosítani a Nintendo, miután az utóbbi hat hónapot a vártnál nagyobb üzleti veszteséggel zárta.

Mozilla Firefox
A Mozilla kétségbeesetten próbál lépést tartani a Google Chrome böngészővel, hathetente adnak ki például frissítést. Ennek van néhány szerencsétlen mellékhatása, péládul az, hogy nem működik minden verzió megbízhatóan. Ezért is fordulhatott elő, hogy a StatCounter szerint a Microsoft Internet Explorert már nem a Mozilla követi, hanem a Google Chrome szerezte meg novemberben a második helyet a legnépszerűbb böngészők listáján. Más piackutatók szerint még mindig a Firefox a második, de a tendencia egyértelmű: a Google szoftvere egyre nagyobb teret nyer.

Ráadásul kérdéses a Mozilla-Google együttműködés jövője is. A Mozilla egyelőre titkolózik, hogy meg tudta-e újítani a Google-lal kötött együttműködési szerződését. Ha nem, elvesztheti a Google-milliókat.

Visszatekintve a 2011-es évre a rég várt termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban leginkább a csalódás szó kívánkozik a nyelvünkre. Az óriási kudarcok mellett néhány vállalat azért képes volt némi sikert aratni 2011-ben.