Megáll egy járókelő, egy üzlet kirakatában megnéz egy sportcipőt reklámozó spotot. A képernyő feletti kamera eközben felveszi az illetőt, egy szoftver pedig kielemzi a képet: fiatal, felnőtt férfi. A következő hirdetés tehát egy célzottan fiatal férfiaknak szánt sörreklám lesz.

Egy New York-i cég, az Immersive Labs így demonstrálja, mit tud az arcelemző rendszere. A vállalat ígérete szerint a szoftver valós időben határozza meg, ki áll a kirakat előtt. A program célja, hogy megbízhatóan felmérje az illető nemét, a hozzávetőleges életkorát, illetve azt, mennyi időt tölt a kirakat előtt és mennyi ideig figyel a reklámra. A reklámokat így pontosan a megfelelő célcsoportnak lehet lejátszani – áll a Spiegel cikkében.

Wikipedia

Az Immersive Labs ezen felül statisztikát is szállít az üzletek tulajdonosainak, olyasmit, mint amit a Facebook rajongói oldalak alapján lehet készíteni – hány nő, hány férfi, és milyen korcsoportba tartozók álltak meg a képernyő előtt.

Az Immersive Labs szoftverét a New York Times szerint már idén novemberben használni kezdik Los Angelesben, San Franciscóban és New Yorkban. A New York-i székhelyű cég persze csak egy a sok szolgáltató közül, amely hasonló, a fizikailag jelen levők elemzésén alapuló rendszereket kínál.

Hangulatelemzés? Boldogan!

Sok cég dolgozik hasonló projekten, ezek gyakorlatilag a Google Analytics szolgáltatásait ültetik át a való világba. Egyedül Chicagóban több mint 50 bárban szerelték fel például a Scenetap nevű cég rendszerét. Elemzik a látogatók számát, átlagéletkorát, illetve a nők és férfiak arányát, az adatokat pedig egy honlapon jelenítik meg.

A Venetian (kaszinó-hotel-bevásárlóközpont) Las Vegasban a Los Angeles Times információi szerint már használja a közönségelemzéssel összekötött digitális reklámokat. Az Adidas és a Kraft Foods élelmiszeripari vállalat (utóbbi cég a Milka, Jacobs, Cote d’Or, Toblerone, Philadelphia márkáiról híres) a hírek szerint még idén tesztelni fogja a módszert az amerikai üzletekben.

Szakértők szerint nem lehet kizárni, hogy valós és használható eredményeket kap az ügyfél, ha megrendeli a szolgáltatást. A program algoritmusaitól függ ugyanis, mennyire ismeri fel a szoftver például egy bár félhomályában, hogy férfi vagy nő van-e a kamera előtt. Azt viszont nem tudni, pontosan milyen eljárással dolgozik a Scenetap, így azt sem lehet megítélni, mennyire lehet pontos.

Továbbfejleszthető rendszerek

A programokat kínáló szolgáltatók mind hangsúlyozzák, hogy a rendszer nem azonosítja a nézőt. A szoftver felismeri, hogy van-e arc a kamera előtt, de azt nem vizsgálja, ki az. Ezért is használják szívesebben az arcelemzés vagy arcdetektálás kifejezést - az arcfelismerés egy következő lépés, amikor adatbázissal kapcsolják össze a rendszert.

Arcdetektálás és -analízis program például a Fraunhofer Intézet Shore nevű szoftvere is, mellyel felvételről meg tudja állapítani a korcsoportot, a nemet, az arckifejezésből pedig arra is következtet, az illető boldog-e vagy szomorú. A program elemzi a szem, a száj és az orr helyzetét is – például hogy a szem és a száj mennyire van nyitva –, és ebből is következtetéseket von le, ahogy abból is, merre dől a fej.

Jens-Uwe Garbas, a Fraunhofer kutatója hangsúlyozza: eljárásukkal nem lehet adatbázisban keresni és egyéneket annak alapján beazonosítani. A Fraunhofer szoftvere nem ment el semmilyen adatot, amelyből a képen látott ember személyére következtetni lehetne.

De természetesen az sem lehetetlen, hogy adatbázissal kapcsolják össze az arcelemző rendszert – így születik meg az arcfelismerő program. Nem túl nagy erőfeszítés árán lehet az arcdetektálási infrastruktúrára arcfelismerést építeni – erre jó példa a japán NEC nevű cég szolgáltatása.

A vállalat a saját magáról közölt adatok szerint a biometrikus megoldások piacvezetője, piaci részesedése több mint 60 százalék. A NEC repterekre készít megfigyelőrendszereket.

Terroristák ellen

A NEC a saját arcfelismerő szoftverét például azzal hirdeti, hogy segítségével értesíteni lehet a biztonsági személyzetet, ha olyan személy jelenik meg a kamera előtt, aki szerepel a megfigyelési listán. A rendszer tehát név szerint azonosítja is az utasokat: a térfigyelő kamerák nemcsak az arcfelismerő szoftverrel alkotnak rendszert, de a korábban bevitt portrék adatbázisával is össze vannak kötve. Sőt, különböző szempontok szerint keresni is lehet – ruhák, egyes színek, kiegészítők – mint például mankó – nem, kor vagy faj szerint.

Immersive Labs

A NEC kínál piackutató technológiát is. A FieldAnalyst nevű szoftver értékeli például a térfigyelő kamerák képeit, hogy elemezhesse, mely célcsoportok találhatók egy adott időben egy bizonyos területen – például egy bevásárlóközpont környékén. A szoftver képes felismerni a reklám szempontjából elengedhetetlenül fontos korcsoportot, a nemet, mérni az ott-tartózkodás hosszát és a látogatók számát – de a személyes adatokat és a képeket nem lehet menteni, azaz nem lehet vele adatbázisba rendezni az információkat.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy egy ilyen meglevő arcdetektáló vagy arcelemző infrastruktúrát könnyedén tovább lehet fejleszteni komplex felügyeleti rendszerré. Ralph Gross informatikus-kutató rámutat: ha rendelkezésre áll az infrastruktúra a felvételre, képátvitelre és az adatelemzésre, már csak egy szoftverfrissítés kell ahhoz, hogy működésbe hozzák utólag az azonosító funkciót is.

Arcokat és neveket egymáshoz rendelő adatbázisok szabadon és ingyen hozzáférhetőek az interneten. Ilyen például a Facebook is. Ralph Gross és munkatársai több kísérlet során is bebizonyították, hogy az arcfelismerő programokkal egyedül a Facebook-profilokat használva nagy eséllyel be lehet azonosítani valós időben, név szerint a kamera előtt megjelenőket.

A cégek szép új világának egyetlen "kerékkötője" jelenleg a jogi szabályozás, de arra azért nincs garancia, hogy ez az elkövetkezendő években nem változhat.