A régészek a kölesformák alcsaládjába tartozó olasz muhar (Setaria italica) maradványait is megtalálták a helyszínen, ezek 8700 és 7500 évvel ezelőttről származhatnak. Amennyiben ez a kormeghatározás igazolódik, az azt jelenti, hogy ezt a gabonanövényt is Cisanban termesztették a világon elsőként - hangsúlyozta Lu Hou-jüan (Lu Houyuan), az intézet munkatársa.

A történelem előtti időkben, különösen Kína közepesen száraz éghajlatú északi régióiban az apró magvú szárazgabonák termesztése sokkal elterjedtebb volt a rizstermesztésnél - tette hozzá. A régészek összesen 50 ezer kilogrammnyi gabonaszemet hoztak a felszínre az 1972-ben felfedezett neolitikus Cisan ásatási helyszínen feltárt 88 gödörből, amelyek több ezer éve őrizték az értékes bizonyítékokat.

A gabonamaradványok mellett kerámiákat, kőszerszámokat, állati csontokat és csontból készült műtárgyakat találtak a szakemberek, remélve, hogy a leletek hozzájárulnak majd a kínai mezőgazdasági kibontakozásának tanulmányozásához.