A dinoszaurusztollak evolúciója követhető nyomon a Kanada nyugati részén talált nyolcvanmillió éves borostyánlelet segítségével; az őskori gyanta elemzését a Science pénteki számában ismertetik az Albertai Egyetem kutatói.
Az Albertai Egyetem paleontológusai azt ismertetik, hogy kezdetben a "tollas" dinoszauruszok testét csupán pihe borította. Az evolúció során a különálló pihékből egyazon "hajtüszőből" sarjadzó pihecsomók fejlődtek ki. A folyamat további szakaszában a pihecsomókból alakult ki a tollrost, majd ezek képezték az alapját a tollak szárának.
"A tollazat evolúciójának az összes szakaszát megörökítette a borostyán, kezdve a "hajpiheszerű" képződményektől az olyan tollakig, amelyek a modern madarakra jellemzőek" - fogalmazott Ryan McKellar, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a legfejlettebbek a vízimadarak tollazatához hasonlítottak. Ennek ellenére ez a tollazat nem volt alkalmas a repülésre.
A Science pénteki számában megjelent egy másik tanulmány is, amely a dinoszaurusz-tollak színét vizsgálja. A tollazat színét az úgynevezett melanoszómák határozzák meg. (A melanoszómák a pigmentsejtek plazmájában lévő hólyagocskák, amelyek festékanyag, a melanin raktározására szolgálnak). Roy Wogelius, a Manchesteri Egyetem kutatója tanulmányában most azt ismerteti, hogy a tollazatot synchotron részecskegyorsító segítségével nagyenergiájú fénynyalábokkal bombázva, miként lehet kimutatni fématomokat, amelyeket a fekete és a barna színért felelős eumelanin festékanyag "hagyott hátra".