A Yesilova Höyük elnevezésű lelőhelyre 2003-ban bukkantak, a feltárásokat két évvel később kezdték meg az Ege Egyetem régészei Zafer Derin docens vezetésével. A szakemberek három kulturréteget különböztetnek meg - a legfelső a korai bizánci időszakból származik, az alatta lévő a római korból, négy méter mélységben viszont az újkőkori letelepedés nyomait fedezték fel - olvasható a Hürriyet Daily News angol nyelvű online kiadásában.

A helyszínen Kr.e. 6500 táján telepedtek meg az első lakosok, s Yesilova Höyük Kr.e. 4000-ig folyamatosan lakott volt. A települést tűz pusztította el, a helyszín elnéptelenedett, a későbbi korokban a területet temetőként használták. Az idei ásatási szezonban olyan agyagedények kerültek elő, amelyeken két személy - a feltételezések szerint egy nő és egy gyermek ujjlenyomatai látszódnak. Találtak szerszámokat, olajlámpásokat, valamint feltártak egy bikát ábrázoló szobrocskát is.

"Az ősi kultuszban a bika a férfit szimbolizálta, de egyben a termékenység jelképe is volt" - fogalmazott Zafer Derin, hozzátéve, hogy a bikaábrázolást némely edényen is felfedezték. Bár a régészek még keveset tudnak arról, hogy miként éltek Yesilova Höyük lakosai, az már ismert, hogy házaikban "imaszobát" alakítottak ki.