Naponta találkozunk bitekkel és bájtokkal különböző technikai leírásokban, hirdetésekben, azonban sokszor nehezen...
Naponta találkozunk bitekkel és bájtokkal különböző technikai leírásokban, hirdetésekben, azonban sokszor nehezen tudjuk valami megfogható dologhoz kötni ezeket a számokat. A Focus.com készített egy látványos grafikát (itt található az eredeti, teljes méretben), ami egy feldarabolt skálán mutatja be 1 bájttól 1 yottabájtig (1 208 925 819 614 629 174 706 176 bájt), mit jelentenek ezek az adatmennyiségek és megpróbálja valami megfogható dologhoz kötni az egzotikus mértékegységeket.
Így például megtudhatjuk, hogy egy átlagos szó 10 bájt és hogy a legtöbb távirat információ tartalma elfér 100 bájtban. Egy alacsony felbontású fénykép 100 kbájt és a régebben használt lyukkártyákból 5 doboznyin, azaz 10 ezer darabon lehet 500 kbájtnyi információt tárolni.
Azután következnek a megabájtok, amikből egy kell egy rövid regény tárolásához, 100 megabájton pedig már egy enciklopédia is elfér. A manapság legtöbben emlegetett gigabájt egy mozifilm tárolására elegendő, 1 terabájtnyi szöveg kinyomtatásához pedig 50 ezer fát kellene kivágni.
A kevésbé használt petabájtról megtudhatjuk, hogy a NASA Föld megfigyelő rendszerének (EOS) három évnyi adata fér el egy petabájton. A grafika vége felé kiderül, hogy az emberiség által valaha kiejtett szavak 5 exabájtot foglalnának el. Az ezt követő zetta- és yottabájtnak már csak átváltását láthatjuk, ezekhez már az ábra készítői sem tudtak megfogható információ mennyiséget társítani.