Szövőműhelyet és ősi szobrokat is találtak egy ciprusi bronzkori kikötőben
Késő bronzkori kikötővárost tárnak fel Cipruson, Larnaca mellett svéd régészek.
"Találtunk egy istennőszobrocskát, és a leletek között jó minőségű kerámiaedények - kancsók, tálak - kerültek elő. A hazai +gyártmányok+ mellett előkerültek mükénéi és egyiptomi cserépedények is" - ismertette az idei eredményeket Peter M. Fischer, a Göteborgi Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a leletekből ítélve a krétaiak egyaránt kereskedtek Görögországgal, ahogy Egyiptommal is.
Találtak egy hematitból készült hengeralakú pecsétnyomót is. "Ezt bélyegzőként használták, de szolgálhatott egyfajta +személyi igazolványként+ is tulajdonosa számára" - emelte ki a régészprofesszor.
Larnaca Ciprus legöregebb lakott városa. Egy legenda szerint az első települést Noé dédunokája, Kittim alapította. Ciprus más ókori városaihoz képest, amelyeket elhagytak a lakosaik, Larnaca a 6000 évvel ezelőtti alapításától kezdve ugyanott létezik. Ciprus föníciai gyarmat volt, majd a görög birodalom részévé vált. Az ókori városrész a mai Larnaka északi részén található. A legkorábbi leletek a mükénéi korból származnak (Kr. e. 1400-1100). A város első püspöke az a Szent Lázár volt, akit Jézus az Újszövetség szerint feltámasztott.