2011. augusztus. 04. 13:34 MTI Utolsó frissítés: 2011. augusztus. 04. 16:25 Tech

Szigorúan titkos dokumentumokat fedtek fel a berlini falról

Az eddigi ismeretekkel ellentétben a bonni hírszerzés állítólag már korábban figyelmeztette az akkori nyugatnémet kormányt, hogy a keletnémet kommunista vezetés egy Berlint kettéválasztó létesítmény építésére készül.

Minderről azok a mostanáig szigorúan titkos dokumentumok tanúskodnak, amelyeket a szövetségi hírszerzés (BND) a hírhedt berlini fal 1961. augusztus 13-án megkezdett építésének közelgő 50. évfordulója alkalmából csütörtökön hozott nyilvánosságra.

Amennyiben a szóban forgó dokumentumokban foglaltak megfelelnek a valóságnak, az merőben új fényben világítja meg az öt évtizeddel ezelőtt történteket. Az akkori nyugatnémet kancellár, Konrad Adenauer, valamint Willy Brandt - aki abban az időben Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere volt - egyaránt azt állította, hogy a fal építéséről előzetesen semmifajta információja nem volt.

Az első értékelések szerint szenzációsnak számító, új ismeretekről azonnal találgatások kezdődtek. Az egyik verzió szerint előfordulhatott, hogy sem Adenauer, sem Brandt nem vette komolyan az akkori figyelmeztetéseket, de nem kizárt az sem, hogy a BND valamilyen módon saját korábbi mulasztásait, illetve információs ballépéseit igyekezett kompenzálni.

Megfigyelők számára egyelőre rejtélyt okoz a mostani kiszivárogtatási offenzíva is, különös tekintettel arra, hogy a hírszerzés hosszú időn keresztül a leghatározottabban elzárkózott saját múltjának átfogó történelmi feldolgozásáról. Ez a munka külső szakértők bevonásával idén tavasszal kezdődött, és azóta több, korábban szigorúan titkos akta látott napvilágot. Most viszont a BND - augusztus 13. előestéjén - egy csapásra 13 dokumentumot adott, illetve ad át a szövetségi irattárnak. A mintegy 5000 oldal a hírek szerint az 1952 és 1962 közötti időszakot öleli fel, és az immár irattári dokumentumokba mindenki betekinthet. Néhányat közülük pedig már előzetesen nyilvánosságra hoztak.

Így derült fény arra, hogy a hírszerzés állítólag már 1961. június 29-én - hat héttel a fal építése előtt -  "gyanús" keletnémet katonai, illetve rendőri mozgásokat jelzett az akkori keleti, valamint a nyugati szektorok határán. Röviddel az építés megkezdése előtt a BND kelet-berlini forrásból olyan információhoz jutott, amely szerint az NDK vezetése a szektorok közötti határ hermetikus lezárására készül, hogy így vessen gátat az egyre inkább feltartóztathatatlanná váló menekültáradatnak.

Augusztus 12-én pedig olyan információ futott be a hírszerzés központjába, hogy a keletnémet kommunista vezetés jóváhagyta a határzárat. A hajdani kommunista párt vezetői - az információk szerint - felkészültek a várható nyugati tiltakozásokra, és határozatba foglalták azt is, hogy a keletnémet lakosság esetleges tiltakozását "minden eszközzel" le kell törni.

Az akták szerint a szóban forgó információkat a BND továbbította a nyugatnémet kormánynak. Más feljegyzések, illetve történelmi krónikák ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a legilletékesebbnek számító Konrad Adenauer volt kancellárnak és Willy Brandt polgármesternek előzetesen semmiről nem volt tudomása. Ezért Berlinben most azt igyekeznek felderíteni, hogy a fal építéséve kapcsolatban ki, mikor és valójában mit is tudott.

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.