Az első dermedt, szívszorító pillanatok után jó néhány dolgot tehetünk kis társunk megmentése érdekében.
Az első dermedt, szívszorító pillanatok után jó néhány dolgot tehetünk kis társunk megmentése érdekében. Ami a legfontosabb: lehetőleg minél gyorsabban cselekedni, a víz ugyanis hamar behatol a készülékbe.
Ha kikaptuk a telefont a vízből, gyorsan kapcsoljuk ki (ha be lenne kapcsolva), illetve a világért se kapcsoljuk be, ha kikapcsolt állapotban lenne. Azonnal távolítsuk el belőle az akkumulátort (ha nem tudnánk ennek mikéntjét, gyorsan olvassuk el a használati utasítást).
Következő lépésként vegyük ki a SIM-kártyát – sokak számára nem is annyira a telefon, mint inkább az adatok a fontosak, és ezek nagy többsége itt pihen a kártyán. Szerencsére a SIM-kártya nem annyira érzékeny a vízre, de nagyon fontos, hogy mielőtt újból használatba vennénk, például betennénk egy másik mobiltelefonba, hagyjuk megszáradni.
Ezután szedjük le az összes olyan borításrészt a telefonról, ami erőltetés nélkül lejön, a lényeg, hogy minél több nyílás kerüljön elő, hiszen a levegőn jobban tudnak kiszáradni.
Sajnos, ha csak egészen csekély víz is maradna benne, az tönkreteheti a készüléket, így valóban meg kell várnunk, hogy teljesen kiszáradjon. Erre persze rá is segíthetünk picit, óvatosan megtörölgethetjük (de jobb, ha egyszerűen egy nedvszívó anyagra tesszük), azonban rázni, túlzottan mozgatni nem szabad a készüléket, nehogy az esetleges víz behatoljon olyan helyekre is, amelyeket eddig nem ért. A nedvszívó papírtörölközővel is óvatosan bánjunk, nehogy apró szöszök maradjanak a készülékben.
Ha időben eltávolítottuk az akkumulátort a készülékből, használhatunk a tisztításra/szárításra alkoholt is, illetve kontaktspray-t. Végül töröljük át a telefont egy száraz, puha nedvszívó ronggyal, majd hagyjuk kicsit „pihenni”.
Néhány weboldalon porszívó használatát is ajánlják, feltéve, hogy hosszabb ideig volt víz alatt a telefon. Ilyenkor – olvashatjuk ezeken az oldalakon (például a wikihow-n) kitartóan (akár egy fél órán keresztül) kell a porszívó közelébe (de ne túl közel!) tartani a telefont, hogy az kiszívja belőle a nedvességet.
Amit viszont szinte mindenki tanácsol: ne használjunk hajszárítót a víztelenítéshez és szárításhoz, még a leghidegebb fokozatot sem! A beáramló levegő ugyanis mélyebbre préselheti az esetleges vízcseppeket, amelyek kárt okozhatnak az áramkörökben. A túl meleg levegő pedig megolvaszthatja az erre érzékeny alkatrészeket.
Jó megoldásnak tartják azt is, ha valamilyen nedvszívó anyagba tesszük a telefont, például egy tál rizsbe, esetleg egy kis nejlonba tesszük a telefont egy kis nedvszívó társaságában (ilyen anyagot tesznek például az új cipőkbe vagy táskákba). Hagyjuk jó sokáig együtt őket, viszont időnként fordítsuk meg a telefont, hogy másmilyen állásban legyen.
Ha legalább 24 óra eltelt, és úgy véljük, most már biztos száraz a telefon, próbáljuk meg behelyezni az akkumulátort, és bekapcsolni a készüléket. Ha nem működik, próbáljunk meg valakitől egy hasonló akkut szerezni, ám ha azzal sem indul el a telefon, akkor a szerviz marad. Itt viszont ne titkoljuk el a probléma eredeti okát, de érdeklődjünk a javítás áráról is. Lehet, hogy végül jobban járunk egy új mobillal, főleg, ha a SIM-kártyánk rendben van.
Kidobni azért nem kell a régi jószágot, ugyanis hallottunk már olyan esetről, hogy valaki félretette vizes mobilját, újat vett, és három hónap (száradás) után kipróbálta a régit, aminek ekkor már nem volt semmi baja.