A leletről a nemzetközi kutatócsoport az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legújabb számában közölte tanulmányát. Az aprócska őshüllő egy felső krétakori üledékrétegből, a 84-75 millió éves Vulansuhaj (Wulansuhai) formációból került elő, ahol megtalálták csontvázának egy részét, beleértve a csigolyákat, a "kezeit", a medencedarabjait és a majdnem teljes hátsó végtagjait. A csontvázból kiindulva körülbelül egy méter magas lehetett

A dinoszaurusz a "keresztségben" a Linhenykus monodactylus nevet kapta, mivel maradványai Linho (Linhe) kínai város közelében kerültek napvilágra, a monodactylus pedig az egyetlen ujjára utalnak. A Linhenykus monodactylus a theropodákhoz, azaz a szörnylábú dinoszauruszok egyik ágához, az Alvarezsauridae-családhoz tartozott.

A ragadozó theropodák, amelyektől a modern madarak is származnak, "kezeiken" három-három ujjal büszkélkedtek. A most előkerült dinoszaurusz viszont egyetlen ujjal rendelkezett, amellyel a jelek szerint feltúrta a "hangyabolyokat", s kiásta a rovarokat a talajból. "Fura, ám hasznos evolúciós alkalmazkodás" - jegyezte meg a tanulmány társszerzőinek egyike, Michael Pittman, a University College London kutatója.

Mint kifejtette, a nem madárszerű theropodák kezdetben öt ujjal rendelkeztek, bár később, a törzsfejlődés során ujjaik száma háromra csökkent. "A T. rex is deviáns volt a maga két ujjával, ám az egyujjas Linhenykus monodactylus révén ismerhetjük meg, hogy milyen nagyszabású és komplex átalakuláson mentek át a theropodák kezei" - hangsúlyozta Michael Pittman.

A tudósok jelenleg nem képesek megmagyarázni, hogy a Linhenykus monodactylus hová "tüntetett el" a theropodákra jellemző három ujjból kettőt. Véleményük szerint a két-két ujj eltűnése egyszerűen azzal kapcsolatos, hogy fennmaradásukat nem "támogatta" a természetes kiválasztódás. "Az evolúció során a jelek szerint az elcsökevényesedett struktúrák, mint például a bálnák vagy a kígyók lábai, véletlenszerűen jelentek meg és tűntek el" - jegyezte meg Jonah Choiniere, az Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológusa.