Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Hét technológia, amire érdemes odafigyelni idén
A tavalyi év egyértelműen a táblagépek és az Android operációs rendszer felemelkedéséről szólt, a Google Chrome operációs rendszeréből csak ízelítőt kaphattak az IT-világ iránt érdeklődők. Az alábbi összeállításban bemutatjuk, hogy a 2011-es esztendőben milyen megoldásokkal találkozhatunk majd egyre gyakrabban.
Az év egyik robbanás előtt álló területe az online videók tévés megjelenítése lehet, az olyan szolgáltatásoknak köszönhetően, mint a Google TV, az Apple Tv, a Boxee, illetve a keresőcég tévés szolgáltatását is megszorongató, magyar fejlesztésű Hybridbox. Bár még mindegyik cég csak az első lépéseket teszi meg, szépen lassan egyre nagyobb teret követelnek maguknak a tévénézők figyelméért folyó harcban. Ezt a folyamatot serkentheti a szélessávú internetelérés további terjedése, illetve a kábeltévék minőségét elérő online videók mennyiségének növekedése (ez különösen fontos pont hazánk esetében, amely a legtöbb szolgáltatás szemszögéből nézve a senki földjének számít, remélhetőleg ez változik a közeli jövőben). Az online tartalomszolgáltatásba szépen lassan a kábelszolgáltatók is becsatlakoznak, így ami most még csak érdekes szárnypróbálgatásnak tűnik, a 2011-es esztendő során akár komoly versenytársává is válhat a kábeltévéknek.
A közösségi szolgáltatások közül idén emelkedhetnek ki a felhasználókat összekapcsoló, szociális kérdés-felelet weboldalak. Ezek közül a jelenleg a Quora nevű szolgáltatás tűnik a befutónak, melynek lényege, hogy a felhasználók különböző témájú kérdéseket tehetnek fel, amelyre a közösség tagjai keresik a választ. A szociális hálókhoz hasonlóan a Quora weboldalán egyes témákra is feliratkozhatnak az internetezők és követhetik az adott kérdéssel kapcsolatos legújabb fejleményeket. A weboldalban rejlő potenciált az mutatja talán a legjobban, hogy a TechCrunch szerkesztői szerint a Quora lehet 2011 Twittere, ami a felhasználói tábor gyarapodását illeti.
A tavalyi év végén jelentősen megugrott az úgynevezett közösségi fotóalkalmazások (Instagram, PicPlz, Path, Hipstamatic, stb.) népszerűsége. A felvételek csaknem azonnali megosztását lehetővé tévő szoftverek elterjedéséhez természetesen az okostelefonok felhasználói táborának gyarapodása is hozzájárult. Az alkalmazások segítségével a fotók felcímkézhetőek, megjelölhető a felvétel pontos helyszíne, különböző szűrők segítségével pedig változatos hangulatúvá varázsolhatóak az egyszerű képek. A már létező közösségi hálózatokra (Twitter, Foursquare, Facebook) ráépülve így szinte összes online ismerősünknek büszkélkedhetünk fotóinkkal.
Szintén a mobileszközök képességeinek fejlődését aknázzák ki az úgynevezett mobilpénztárca alkalmazások, amelyek egyre növekvő népszerűségét szinte minden gyártó és fejlesztő cég szeretné meglovagolni az Apple-től a Nokiáig. A Google is beszállt a versenybe, amikor felvásárolta a mobilos fizetést lehetővé tévő Zetawire nevű céget, a Nexus S nevű készülékben pedig már meg is jelent a hitelkártyákban is használt NFC (Near Field Communication) chip. A telefont így egy vezeték nélküli olvasóegység előtt lóbálva fizethetünk az erre felkészült üzletekben. Természetesen az Apple sem akar lemaradni, a tavalyi évben már körüludvarolták a hasonló téren tevékenykedő BOKU nevű startupcéget. A hírek szerint az NFC az iPhone 5-ben is megjelenik majd. Igaz, hogy a mobilos fizetéshez szükséges a kereskedelmi egységek közreműködése is, a technológia terjedésével várhatóan még idén átbillenhet a mérleg nyelve – természetesen tőlünk nyugatabbra – így ha lassan is, de nemsokára nálunk is megjelenhetnek az első ilyen üzletek.
Az internetezés közben ránk zúduló információmennyiséget igyekeznek valamelyest kordában tartani az olyan alkalmazások, amelyek figyelembe veszik, hogy milyen körülmények között használják őket (Context-Aware Apps). Az ilyen szoftverekkel lehetővé válik például, hogy ha a mobilunkon keresünk valamilyen témára, a listában elsőként azok a találatok jelennek meg, amelyek fizikai helyzetünkhöz képest közel találhatóak. De ilyen például a már említett Quora is, amelynek segítségével a keresők az általunk érdekesnek tartott témákhoz kapcsolódó találatokat részesítik előnyben. A kontextusfüggő alkalmazások figyelik a közösségi hálózatunkon pörgő témákat is, a híroldalakon így az ismerőseink által leggyakrabban megosztott cikkek jelennek meg először.
A tavalyi év részben a helyfüggő (LBS) szolgáltatásokról szólt. Ezek esetében viszont gyakran probléma, ha egy-egy helyszín kétszer is szerepel a listában. Ezt a problémát küszöbölhetné ki egy nagy egységes adatbázis (Open Places Database), amelyet a különböző cégek is fel tudnának használni saját üzleteik, kirendeltségeik megjelenítésére. Szintén gyerekcipőben járó szolgáltatásról van szó, de például az OpenStreetMaps lehet a befutó, amely tömöríti a különböző LBS-ek által használt helyszíneket.
A cloud computingról már több alkalommal is írtunk, azonban 2011-ben új területen fejlődhet hatalmasat a technológia: a felhőben tárolt adatok segítségével számos olyan szolgáltatás jelenhet meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók bárhol, bármikor hozzáférjenek kedvenc filmjeikhez, zenéikhez. Ehhez arra lesz szükség, hogy a legfőbb szolgáltatók (leginkább a Google és az Apple) megállapodjon a stúdiókkal és kiadókkal, hogy tartalmaikat cloud-alapú adatbázisokon keresztül kínálják. A módszerrel már próbálkoztak az olyan oldalak, mint a Rhapsody, vagy a Spotify, azonban a két gigacég jóval előnyösebb tárgyalási pozícióból indul, így segítségükkel talán még az idén elérhetővé válhatnak a bárhonnan, bármikor elérhető zenék és filmek.
