Az MSNBC értesülései szerint a genetikailag módosított mikrobákat úgy „programozták”, hogy beússzanak a betonban lévő apró repedésekbe, majd azok alján megtelepedve mészkövet (kalcium-karbonát) és egy különleges bakteriális ragasztóanyagot hoznak létre. Az összekeveredő anyag száradás közben a betonhoz hasonló szilárdságot ér el, így tulajdonképpen megszünteti a repedéseket.

A tudósok a talajban gyakran előforduló bacillus subtilis nevű baktériumot használták a BacillaFilla nevű anyag létrehozásához. A „betonragasztót” olyan épületek élettartamának meghosszabbítására is használnák, amelyeket környezeti szempontból költséges volt megépíteni.

„Az emberi működés által kibocsátott szén-dioxid mintegy 5 százaléka származik a betongyártásból, vagyis ez jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez” – magyarázta Jennifer Hallinan, a University of Newcastle kutatója. „Ha meg tudjuk hosszabbítani a létező épületek élettartamát, csökkenthetjük azok negatív hatását a környezetre, vagyis fenntarthatóbbá tehetjük azokat. Ez különösen ott lehet hasznos, ahol gyakoriak a földrengések, s egy-egy földmozgás után épületek százait kell lebontani, mivel jelenleg nincs megfelelő módszer az ilyenkor létrejövő repedések kijavítására, így az épületek strukturális szempontból már nem biztonságosak.”

A kutatók a bakteriális anyag esetleges környezeti mellékhatásaira is gondoltak: a ragasztóanyag termelését kifejezetten a beton sajátos pH-értéke váltja ki, emellett a baktériumokba beépítettek egy „önmegsemmisítő” gént is, amely elpusztítja a mikroorganizmusokat, ha olyan helyre jutnának, ahol nincsenek betonfelületek. Így nem tudnak elszaporodni a természetben.