2010. augusztus. 02. 15:55 MTI Utolsó frissítés: 2010. augusztus. 02. 15:15 Tech

Áttörést hozhatnak a fénnyel író nanotollak

Tizenötezer teljesen azonos chicagói várossziluettet rajzoltak fénnyel író nanotollakkal amerikai kutatók pár négyzetcentiméteren, hogy bemutassák a nanoméretben való gyors és olcsó gyártási eljárást.

A módszer részleteit a Nature Nanotechnology című szakfolyóiratban vasárnap részletezték az Illinois állambeli Északnyugati Egyetem (Northwestern University) kutatói. A technológiával gyorsan és olcsón készülhetnek áramkörök, de optoelektronikai és orvosdiagnosztikai alkalmazása is biztató.

A miniatűr mintázatok előállítására ma alkalmazott mikro- és nanoméretű gyártási eszközök igen költségesek és kevéssé termelékenyek. Ezen kívántak változtatni a fotolitográfiának nevezett új technikával az amerikai kutatók Chad A. Mirkin vezetésével.

A 15 000 miniatűr fénytollal egyidejűleg 15 ezer azonos másolatot készítettek mintegy félóra leforgása alatt Chicago város sziluettjéről pár négyzetcentiméter fényérzékeny felületen. A hagyományos elektronsugaras litográfiával egyszerre csak igen kis számú ilyen miniatűr mintázat készülhet.

A városképek 182 pontot tartalmaznak, amelyek egyenként 500 nanométer (fél mikrométer) átmérőjűek, éppen akkorák, mint a fénytoll hegye. Az egyes pontok megvilágítási ideje 20 másodperc volt. A későbbiekben a mostani 150 nanométer helyett 100 nanométer alá kívánják vinni a legjobb felbontást, vagyis a tollhegy méretét.

A tollak gúla alakúak, hegyük a piramis csúcsa. A piramis oldalait nagyon vékony aranyréteggel vonták be, majd a hegyükről egy igen kicsiny mennyiségű aranyat eltávolítottak. A gúla alapja felől világították meg a tollakat, az arannyal bevont oldalak csatornaként irányítják a fényt a csúcs irányában. Az aranytól mentes csúcson azután a fény kilép, és eléri a fényérzékeny anyagból lévő felszínt. Így nyomtathatnak könnyen nagy pontosságú mintákat az eljárás segítségével.

A tollakat sorokba és oszlopokba rendezték, ám nem szükséges egyszerre minden tollhegyet megvilágítani, sőt egyenként szabályozhatók a fénylitográfiához használt hegyek, így igen változatos "nyomtatási kép" állítható elő - idézte vasárnap az EurekAlert című tudományos portál a tanulmányt.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.