Nem a poszméhek feltűnő sárga-fekete sávozása riasztja el ragadozóikat: a méhek viselkedése többet nyom a latban, mint színezetük - gyanítják brit kutatók.
A biológusok eddig úgy hitték, hogy ha egy madarat már megszúrt egy általa elfogyasztott méh, megjegyzi az élményt, és jövőben a rovar színe alapján próbálja azonosítani zsákmányát.
A madarak másként látják a világot, mint az emberek, képesek az ultraibolya tartomány észlelésére is. Ettől függetlenül különbséget tudnak tenni a méhek különböző fajai között - magyarázta a BBC hírportál szerint Nigel Raine, a Londoni Egyetem kutatója a Journal of Zoology című szaklapban,
Ezért a kutatók eltérő színezetű földi poszméh (Bombus terrestris) alfajokat gyűjtöttek Nagy-Britanniából, Németországból és Szardíniáról. A legtöbb alfajon sárga és fehér sávok keresztezik a fekete alapszínt, a kanári-szigeteki eredetű B. t. canariensis potrohán azonban hiányzik a sárga szín, míg a B. t. xanthopus fekete potrohának vége narancssárga színű.
A kutatók abból indultak ki, hogy a brit madarak az általuk megszokott sárga-fehér sávozású egyedeket kerülik majd, a szokatlan színezetűeket azonban elfogyasztják. Minden poszméh egyedi jelölést kapott, így pontosan nyomon lehetett követni, melyek hagyták el a fészket, és melyek jöttek vissza.
A különböző csoportok veszteségeit összehasonlítva meglepő eredményre jutottak a kutatók - egyik alfaj sem zsugorodott jobban a másiknál. Valószínű tehát, hogy a jellegzetes repülés vagy a mélyen dongó hang fontosabb ismertetőjel a madarak számára, mint a színezet.