Voltak-e szent kurtizánok?
Az ókori források megbízhatatlanok – vélik a nemiség történetét kutató egyes történésznők, miközben a többi régész és ókortudós inkább úgy véli: lehet igazság néhány olyan történetben, amely az ősi vallások és a szex összekapcsolódására utalnak. Minderről a Spiegel magazin írt – igyekezvén bemutatni az összes szakvéleményt.
A „legvisszataszítóbb szokás” – így ismertette Hérodotosz, az ókori görög történetíró a babilóniaiak viselkedését az Istar-templomban. A Spiegel által „szexistennőnek” titulált Istarnak ugyan ennél bonyolultabb kultusza volt, de Hérodotosz szerint a neki szentelt épületben állítólag az ország minden nőjének meg kellett fordulnia, és pénz ellenében „fel kellett áldoznia magát”. Minderről Martin Schulz ír a Spiegel magazin háromoldalas cikkében, amely a szex és a vallási kultuszok esetleges kapcsolatát taglalja.
A Spiegel felidézi a római korban élő, de szintén görög Sztrabón írásait. Ezek szerint a perzsáknál fordult elő, hogy alig 12 éves „szűzies leányoknak” kellett vallási kultuszokban prostituáltként részt venniük. A Spiegelben mindezen túl az egyiptomiak és a szicíliaiak szokásairól is szó esik, azonban ezeket az ókori feljegyzéseket nem minden szakértő fogadja el hitelesnek. A szüzesség vallási kényszer hatására történő elvételére például semmilyen írásos bizonyíték nincs az ókorból szerintük. Az amerikai Julia Assante, aki az ókori kelet történetével foglalkozik, azt állítja például, hogy „szent kurtizánok” csak a „férfifantáziában” léteznek.
Túlzás?
A mérsékeltebb szakértők azért ezt is túlzásnak tartják, bár hangsúlyozzák, hogy a legfülledtebb erotikát tényleg nem a vallási szentélyekben kell keresni az ókorban. Szerintük ha nem is a templomokban, de a templomok „mellett” igenis működhettek ókori bordélyok. Az is igaz, hogy menstruáció előtt álló lányok a legmagasabb papi tisztségeket tölthették be egyes kultúrákban. Sőt voltak olyan professzionális kurtizánok, akik a megkeresett pénzből szentélyeket alapítottak, így például Aphrodité Porné, a prostitúció istennője tiszteletére.
Mezopotámiában sem volt ritka a prostitúció, sőt Egyiptomból is számos feljegyzés maradt fenn erről. Egy mezopotámiai agyagtábla például arról árulkodik, hogy egy fiatal nő szülei házában fogadta a vendégeket, és szolgálataiért cserébe malachúst kapott.
Aphrodité kultusza
A görög Aphrodité-kultuszt is sokan a mezopotámiai Istar tiszteletére vezetik vissza. Sőt a görög mitológiában szereplő istennő születése is különleges körülmények között történt: Aphrodité a tenger habjaiból bukkant elő, de ekkor a tenger vörös színű volt és spermiummal volt tele. Kronosz titán ugyanis kasztrálta apját, Uranosz levágott nemi szervét vetette oda nem sokkal előtte. Uruk mezopotámiai városban már Aphrodité „előfutárának”, az ottani szexistennőnek, Istarnak a tiszteletére hatalmas, orgiaszerű karneválokat rendeztek ötezer évvel ezelőtt. Istar egyébként a latin Vénuszhoz hasonlóan a Közel-Keleten is az Esthajnalcsillag istennője. Ez az égitest egyébként nem is csillag, hanem a Vénusz bolygó, amelynek mai, latin eredetű neve sem véletlen.
Ugyanakkor közösülésről, az oltár előtti szexjelenetekről valóban nincsenek feljegyzések Gernot Wilhelm würzburgi kutató, az ókori Kelet szakértője szerint, akit szintén a Spiegel idézett.