A jegesmedvék az év nagy részében az Északi-sarkvidék jégmezőin élnek, és a jégtáblákat megolvasztó globális felmelegedés egyfajta jelképeivé váltak.

"Vizsgálati eredményeink megerősítették, hogy a jegesmedve fiatal evolúciós faj, amely mintegy 150 ezer éve vált külön a barnamedvétől, és rendkívül gyorsan fejlődött" - közölte Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem biológiai tudományok tanszékének adjunktusa beszámolójában.

Lindqvist és munkatársai a kövületből nyert mitokondriális DNS-t elemezték, és megállapításaikat kedden hozták nyilvánosságra az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos lapjában (PNAS).

A mitokondriumok a sejteket látják el energiával, a belőlük kivont mitokondriális DNS (mtDNS) mindig és kizárólag az anyától öröklődik tovább az utódra. A tudósok eddig is tudták, hogy a jegesmedvék a barnamedvék leszármazottai, de vita volt arról, hogy szétválásuk mikor következett be. A kutatók most úgy számolták ki a lehetséges időpontot, hogy összevetették a 100-130 ezer évesre becsült, megkövült maradványból vett DNS-mintát a mostani jegesmedvék és barnamedvék DNS-vel.

A jegesmedve-kövületek azért mennek ritkaságszámba, mert az elhullott emlősök maradványait más állatok "eltakarítják" vagy lesüllyednek az óceán mélyére.
A vizsgált példányra 2004-ben bukkant rá egy izlandi geológus.