Az öt égitest felfedezése "hozzájárul annak megértéséhez, miként alakulnak ki és fejlődnek a bolygórendszerek" - tudatta közleményében William Borucki, a Kepler-misszió tudományos vezetője. Az újonnan észlelt égitesteket "forró Jupiternek" is nevezik nagy tömegük és szélsőségesen magas hőmérsékletük miatt. Keringési idejük három és öt nap között van.
  
A bolygóvadász űrteleszkóp egyebek között két olyan rejtélyes objektumra is rábukkant, amelyek túl forrók ahhoz, hogy igazi bolygók, ám túl kicsik ahhoz, hogy csillagok legyenek. A NASA űrteleszkóp-programjának tudományos vezetője előzőleg elmondta, hogy az égitestek hőmérséklete jóval magasabb, mint a csillaguké, ami azt jelenti, hogy esetleg nem bolygók, legalábbis nagyobbak és forróbbak, mint a Naprendszer bolygói, beleértve a törpebolygókat is. A rejtélyes objektumokról az AAS amerikai asztronómiai társaság washingtoni éves ülésén hétfőn közöltek részleteket a NASA kutatói.

Jelenleg két elmélet létezik arra, hogy valójában mik lehetnek a "forró kísérőtársnak" nevezett égitestek. Az egyik szerint újonnan született bolygókról van szó, amelyeknek még szélsőségesen magas a hőmérsékletük. Ebben az esetben koruk nem haladja meg a 200 millió évet. A másik elmélet alapján fehér törpék lehetnek, tehát olyan csillagok, amelyek életciklusuk végén már zsugorodnak.  A Kepler-űrteleszkóp elsődleges küldetése, hogy a Földhöz hasonló bolygókat, úgynevezett exobolygókat keressen a galaxisban.