A kínai köztévé (CCTV) vasárnapi jelentése szerint a régészek Honan (Henan) tartományban, Anjang (Anyang) ősi város közelében, egy Hszikaohszüe (Xigaoxue) nevű faluban fedeztek fel egy nagy sírkamrát, amely több jel szerint is az ókori Kína egyik legismertebb alakjáé lehet.

A 800 négyzetméter alapterületű sírt egy olyan területen tárták, amelyről tudni lehet, hogy a 220-ban elhunyt politikus, költő és mecénás még életében saját preferált temetkezési helyeként jelölte meg. A rettegett hadvezérre, a Vej-dinasztia alapítójára utal egy jádekőre vésett sírfelirat is, továbbá a sírból előkerült három koponya közül az egyik egy 60-as éveiben járó férfié, ami megfelel Cao Cao elhalálozási korának. 

A kínai tévé jelentése szerint az ókori hadvezér sírját az évszázadok során többször is kifosztották, de úgy tűnik, hogy így is maradt elegendő régészeti lelet annak megállapítására, hogy valóban a régi Kína egyik leghíresebb vezetőjének sírját találták-e meg.

Cao Cao volt a keleti Han-dinasztia utolsó kancellárja, aki később, a három királyság kaotikus időszakában megalapította saját államát. 220-ban hunyt el Lojangban (Luoyang), a keleti Han-dinasztia fővárosában, s halála után adták neki a Vej Vu-ti császári nevet az általa alapított Vej-dinasztia nyomán.

A kínai hagyományban számos legenda szól Cao Cao kegyetlenségéről, agyafúrtságáról, katonai és politikai éleslátásáról. A kínaiak még ma is Cao Caót emlegetik, ha úgymond az ördögöt akarják a falra festeni. A Wikipédia szerint az utókor zsarnoknak tartotta, mert politikai ellenfeleivel könyörtelenül leszámolt; valójában erős kezű uralkodó volt, aki udvarában kora legjelentősebb művészeivel és tudósaival vette körül magát. Maga is néhány kiváló elégikus versben adott hangot kora szenvedéseinek, illetve baráti köre örömeinek.