A HIV-vírust blokkoló zselét fejlesztettek ki
Az amerikai kutatók által létrehozott anyag csapdába ejti az ondósejteket, ezáltal megakadályozza a fertőzést. A tudósok reményei szerint a zselé akár fogamzásgátlónak is alkalmas lehet, illetve egyéb vírusfertőzéseknek is elejét veheti. A kutatást Bill Gates alapítványa is támogatta.
A University of Utah kutatóinak közleménye szerint a zselé egyfajta „molekuláris óvszerként” funkcionálna. A közösülés előtt – akár órákkal is – a hüvelybe helyezett zselé szerkezete megváltozik a spermiumok jelenlétében, s egyfajta mikroszkopikus hálóval csapdába ejti az ondósejteket, amelyek így nem tudják megfertőzni a vagina sejtjeit.
„A HIV-fertőzés egy igen bonyolult folyamat, ennek első lépése, amikor a spermiumokról leváló vírusok a hüvely szövetéhez tapadnak” – írta a közleményben Patrick Kiser, biomérnök, az egyetem munkatársa. „Az általunk kifejlesztett zselé ennél az első lépésnél állítja meg a HIV terjedését. Ez a technológia lehetővé teszi a nők számára, hogy a partnerük bevonása nélkül legyenek képesek védekezni a vírus ellen. Ez különösen az olyan régiókban fontos, mint Afrika középső része, illetve Dél-Ázsia, ahol bizonyos korcsoportokban a nők 60 százaléka fertőzött. Ezeken a területeken ugyanis a nőknek nem mindig van annyi ráhatásuk a partnereikre, hogy rávegyék őket az óvszer használatára.”
„A zselét akár néhány órával a közösülés előtt is fel lehet helyezni, az pedig érzékeli a sperma jelenlétét és megfelelő védelmet nyújt a HIV-vírus ellen” – tette hozzá Julie Jay, az egyetem gyógyszerészeti karának doktorandusz-hallgatója.
Kiser szerint, ha minden jól megy, az emberi tesztek 3-5 éven belül megkezdődhetnek, majd néhány évvel ezután már piacra kerülhet a zselé. A kutatók az anyagot kombinálnák egy antibiotikummal is, ez egyrészt meggátolja a HIV-vírus mozgását, másrészt megakadályozza annak szaporodását is. A szakember hozzátette, a zseléből létrejövő mikroszkopikus háló megakadályozhatja más vírusok, például a herpesz, vagy a humán papillomavírus (HPV) fertőzését, emellett fogamzásgátlóként is működik.
A kutatást – amely az Advanced Functional Materials című szaklap eheti számában jelenik meg – többek között a Bill and Melinda Gates alapítvány is támogatta, százezer dollárral.