A tanulmány azt is megállapítja, hogy a szénelnyelés révén az algáknak az éghajlatváltozásra is van hatása. A mikroszkopikus zöld növények évmilliókkal ezelőtt már megtisztították a Föld légkörét. Tudósok reményei szerint újra megtehetik, segíthetnek eltüntetni az üvegházhatású gázokat.

A két mikrométernél (a milliméter ezredrésze) kisebb átmérőjű Microminas az egyik legkisebb eukarióta (membránnal határolt sejtmagú) alga. A Microminas egyike annak a néhány algafajnak, amely a világ tengereiben mindenütt megtalálható. A vizsgált minták egyikét a Csendes-óceán déli részén, a másikat a La Manche-csatornában vették.

Az elemzés mindkét Microminas törzsben mintegy 10 ezer gént azonosított, melyek összesen mintegy 22 millió nukleotidból (a DNS-lánc egysége) álltak. "Sokkal változatosabbak, mint eredetileg hittük" - mondta a kaliforniai Alexandra Worden, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy ennek a két fotoszintetizáló eukariótának - melyek édesvízben és a tengerekben is megélnek - csak a génjeik 90 százaléka azonos, holott gyakran ugyanahhoz a fajhoz tartozónak tartják őket. Összehasonlításként: az embernek és a csimpánznak körülbelül 98 százalékban azonosak a génjeik.

A tanulmány eredménye szerint a Microminas elnyeli a szén-dioxidot. Vizet és tápanyagokat vesz fel, oxigént és szénhidrogéneket termel. A Microminas genetikai kódja jelzi, hogyan alakította át a fotoszintézis a Földet kopár vidékből növényekkel zsúfolt tájjá - jegyzik meg a kutatók. Az algák mutatták az irányt a fotoszintézis felé jóval a szárazföldi növények megjelenése előtt.

A két algatörzs egyes génjeinek vizsgálata, szerepük megismerése és összehasonlítása választ adhat, milyen tényezők befolyásolják működésüket. Ezek alapján modelleket dolgozhatnak majd ki a tudósok arra, hogyan lehetne minél több szén-dioxidot elnyeletni az algákkal.