Az ügyfélkaput két év alatt több mint 25 millióan látogatták, ám mindössze félmillióan regisztráltak. A belépők többsége – a statisztikák szerint – adó-és járulékbevallásait és adóhivatali adatait küldi az e-kormányzati portálon keresztül vagy a jogszabály-gyűjteményekben való böngészésre használja az oldalt. Ezeket a szolgáltatásokat havonta közel egymillióan használják. Hasonlóan népszerűek a nyugdíjpénztári tagsághoz, az elektronikus cégeljáráshoz kapcsolódó eljárások, az e-vámügyintézés, a nullás igazolás kiadása, valamint az okmányirodai szolgáltatások.

Hiába vált azonban elérhetővé a közelmúltban a közigazgatási ügyintézés 80 százalékát kitevő 27 legfontosabb elektronikus közigazgatási szolgáltatás, legfeljebb az ingatlan-nyilvántartásra és az APEH elektronikus árverésére kattintanak a felhasználók. Többségükből alapvetően hiányzik az érdeklődés az e-közigazgatási szolgáltatások iránt, részben a kormányzati portál csapnivaló marketingje, részben a még mindig stagnáló digitális írástudatlanság miatt – állítja Alföldi István, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) igazgatója.

Az NJSZT még 2007-ben, a civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalás keretében Digitális Esélyegyenlőség néven országos programot indított. Ennek keretében a társaság többek között e-ügyintézés képzést tart (eddig közel 100 helyszínről érkeztek hallgatók) az internet használatához szükséges alapismeretekkel rendelkező civileknek éppúgy, mint az állam- és közigazgatásban dolgozóknak. A képzés során – állítják – sok gyakorlati példán keresztül alapos rendszerező betekintést nyújtanak az aktuális elektronikus kormányzati, közigazgatási és egyéb állampolgári szolgáltatások használatába. Kiemelten foglalkoznak a kormányzati portál szolgáltatásainak bemutatásával, az ügyfélkapu működésétől kezdve az önkormányzati portálok nyújtotta lehetőségeken, illetve a kátyúbejelentéseken át egészen az elektronikus aláírás igényléséig.

Innen nyílik az ügyfélkapu

Az ügyfélkapu legnagyobb hiányosságai közé tartozik, hogy nem kifejezetten felhasználóbarát, már a kezdőlapon olvasható, elvileg az alkalmazást segíteni hivatott tájékoztató szöveg is nehezen értelmezhető – mutat rá Alföldi István. De ha valaki ennek ellenére úgy dönt, regisztrál az oldalon, és mondjuk időpontot kér az okmányirodába vagy az orvoshoz, előfordulhat, hogy többet kell várnia, mintha személyesen intézné az ügyeit. Ráadásul az útlevelét vagy  a személyi igazolványát át se veheti online. Kivételnek számít  a jogosítvány hosszabbítása, ahol az e-időpontfoglalás hosszas várakozást tud kiváltani.

Az igazi áttörés – a hozzáértők szerint – az lehetne, ha az ügyintézéshez egyáltalán nem lenne szükség a személyes jelenlétre, ha bármilyen hivatalos levelezés elintézhető lenne papírok nélkül, de akár élet-, illetve lakásbiztosítást is lehetne kötni online. Ráadásul ez minősített aláírás nélkül is működhetne, mivel a rendszer úgyis biztonságos lenne.

Innen már csak karnyújtásnyira lenne a tényleges elektronikus ügyintézés, vagyis hogy személyes közreműködés nélkül szerezhessünk be minden okiratot. Ehhez azonban általánossá kellene válnia az e-aláírásnak, de ez még mindig messze van a valóságtól. Egyelőre ugyanis 900 ezer cég közül mindössze tízezer tartja fontosnak, hogy elektronikus aláírása legyen (a tízezer egyéni ügyvéd közül ugyanakkor több mint hétezer már beszerezte az elektronikus cégeljáráshoz szükséges eszközöket és szolgáltatásokat). Még ennél is kisebb az érdeklődés a magánszemélyek körében. A szakértők szerint addig nem is lesz komoly igényük, amíg az ügyfélkapu használatát nem kötik e-aláíráshoz.
A kormány minden lakosságot érintő elektronikus ügyintézést kizárólag az ügyfélkapun belül képzelt el és terjesztett ki - ingyenesen. Az elektronikus aláírás alkalmazhatósága ennek következtében nem bővült olyan tempóban, amilyen lehetőségeket egyébként rejt a rendszer. Elvileg persze még lenne lehetőség, így például a bankszektoron belül egy sor ügyletet elektronizálni lehetne, de itt sem tapasztalható egységes átalakítási szándék. Ennek az lehet az oka, hogy a bankok inkább a mobiltelefónia nyújtotta szolgáltatásokat veszik igénybe a kártyaleolvasók helyett.

Az elektronikus aláírás intézménye több csatát is elvesztett az ingyenes, de biztonságtechnikailag jóval fejletlenebb ügyfélkapuval szemben. Az utóbbi megoldás, - mint a szakértők állítják - egy szimpla PIN kódos rendszer, amelyhez tulajdonképpen semmilyen dokumentumbiztonság nem kapcsolódik. E kormányzati portál informatikai védelmének hiányosságait Krasznay Csaba és Szigeti Szabolcs,a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központjának munkatársai összegezték bíráló tanulmányukban. Saját tapasztalataikat alapján állítják: nem biztonságos a magyar kormányzati portálon elérhető rendszer, a felhasználók kiszolgáltatottak az adathalászok ügyeskedéseinek, mivel a korábban használt kétlépcsős hitelesítési eljárás helyett mindössze egy jelszó szükséges a rendszer használatához.

Az ügyfélkapus szolgáltatások listája is lekérhető

Ezzel szemben még az egyszerűbb - úgynevezett szoftveralapú – tanúsítványok is pár ezer forintos éves díjért fizethetőek elő. Ha pedig ezekhez a biztonságot növelő berendezéseket – chipkártya, USB-aláírókulcs - is megveszik, akkor a fenti összeghez egyszeri kiadásként még hozzáadódik egy közel  húszezer forintos számla. Jogos kérdés lehet, hogy miért szükséges évről évre megújítandó elektronikus aláírást vásárolni, ha az első ingyenes ügyfélkapu létrehozása 5 évig érvényes. Ráadásul az okmányirodai regisztrációval az összes internetes ügycsoportban eljárhat a felhasználó.

Különbség viszont, hogy míg a személyes regisztrációval csak bejelentkezni lehet a rendszerbe, azon eljárásokban, ahol valamit írásban kell benyújtani, már e-szignó szükséges. Az elektronikus aláírás nem csupán az ügyfél személyét azonosítja, hanem az általa jegyzett dokumentumot is keltezi és „lepecsételi”, így az egy aláírt papírnyomtatvánnyal egyenértékű. Ha valakitől e-szignóval ellátott e-mailt kapunk, akkor azon egy „pántlikát” találunk, amely pontosan tartalmazza, hogy kitől jött a levél, és abban is biztosak lehetünk, hogy az üzenetet nem manipulálhatták észrevétlenül. A kétlépcsős eljárást azok választják, akiknek szükségük van minősített tanúsítványra, és anélkül  szeretnének regisztrálni, hogy az okmányirodát és az ügyfélközpontot személyesen is fel kelljen keresniük.
Itt van 2009, vajon milyen változás várható e téren? Nos, az ügyfélkapura ráférne
 egy komolyabb átalakítás, de ezt csak a jelenlegi leállításával lehetne végrehajtani, mivel ez utóbbinak nincsen tartalékrendszere. Ezért azután már 2007-ben úgy látták, szükséges egy új ügyfélkapu bevezetése is. Ennek fejlesztése már elindult és fokozatosan integrálódik a rendszerbe, így pedig fokozatosan bővül a szolgáltatások palettája is. Az ügyfélkapun keresztül lehet majd adókat és illetékeket fizetni, hitelkártyával vagy bankszámláról egyaránt. Az erre irányuló tervek már jó ideje elkészültek, a jelenlegi rendszer korszerűsítésének egy másik eleme a most működő jelszavas azonosító rendszer megváltoztatása lesz, ez ugyanis elavultnak számít.