Az oxfordi egyetem kutatója, Martin Brasier szerint a csaknem körkörös mintázatú, 140 millió éves háló pontosan úgy néz ki, mint a kertjében lévő pókok által szőtt csapdák. A paleobiológus úgy véli, a borostyánba zárt fonalkák bizonyítják, hogy a pókfélék már a dinoszauruszok idején, a korai Kréta korban is selymes hálójukkal ejtették csapdába áldozataikat.

© MTI/AP/Martin Brasier

A borostyánra egy amatőr fosszíliavadász bukkant rá két éve, Anglia déli partjainál. A későbbi mikroszkópos vizsgálat során fedezték fel a szakértők a mintegy 1 milliméteres pókhálószálakat. A fátyolszerű pókhálók annyira érzékenyek, hogy efféle fennmaradásuk igen ritka. A borostyán fák megkövült gyantájaként időnként tartósíthatott hálódarabkákat, a mostani lelet is így keletkezett. Brasier szerint egy korábban, Libanonban felbukkant pókhálómaradványt 130 millió évesre becsülnek, így immár az angol az új pókhálódoyen, 10 millió évvel korosabb.