Sikeresen tesztelték az amerikai repülő lézerfegyvert - videó
Az amerikai hadsereg végrehajtotta az első sikeres tesztjét annak a hadászati lézernek, amelyet egy 747-es Boeing repülő orrába szereltek be. Jövőre a levegőben is kipróbálják.
A BBC értesülései szerint Airborne Laser (ABL) nevű szerkezetet úgy tervezték, hogy az ellenséges ballisztikus rakétákat a kilövés utáni szakaszban semlegesíteni tudja.
A lézerrendszer a géptestben helyezkedik el, az ágyú az orrban található © uaf.edu |
Az amerikai légierő mérnökei az első tesztet még a kaliforniai Edwards légibázison, a földön végezték el, a gép orrába szerelt lézerágyúval egy szimulált célpontot semmisítettek meg. A repülés közbeni első tesztre a jövő év során kerülhet sor. Ezzel egy 12 éves, több milliárd dolláros fejlesztési folyamat végére kerülhet pont.
A fejlesztésben részt vevő kutatók a lézerfegyver további alkalmazási lehetőségeit vizsgálják, hogy a támogatásukat biztosítani tudják. A jelenlegi mellett az ABL a jövőben arra is képes lehet, hogy légvédelmi rakétákat, vagy akár ellenséges repülőket pusztítson el.
„A csapatunk két fontos mérföldkőhöz is eljutott, amit az idei évre tűztünk ki” – nyilatkozta a BBC-nek Scott Fancher, a Boeing Missile Defense Systems alelnöke és ügyvezető igazgatója. „Ez azt jelenti, hogy az ABL-projekt továbbra is sínen van, s jövőre a repülés közben végzett teszteket is végrehajthatjuk.”
A rendszer először az intelligens bombáknál is alkalmazott módon, lézersugárral „megfesti” a célpontot, majd egy második, jóval erősebb lézer 3-5 másodpercen keresztül besugározza a rakétát. Ezáltal felhevül a hajtóanyagot tároló része, amely ettől még a célpont elérése előtt darabokra hullik.
A második sugár kémiai, oxigén-jód lézer (Chemical Oxygen Iodine Laser – COIL), amely több megawattos teljesítményre képes. A Northrop Grumman által kifejlesztett rendszert úgy tervezték, hogy bármilyen ballisztikus rakétát képes legyen megsemmisíteni.
A lézer a rakéták kilövését követő, úgynevezett meghajtási (boost) fázisban semmisíti meg a támadó fegyvereket, aminek számos előnye van. A rakétából kiáramló forró gáz megkönnyíti a célpont bemérését, emellett jóval nehezebb ebben a fázisban elterelő technológiákat (infravörös csali stb.) alkalmazni a támadás kivédésére. A rakéta roncsai pedig feltehetően még az ellenséges területre hullanának vissza.
Az Amerikai Fizikai Társaság 2004-es jelentése szerint az ABL akár 600 kilométerről képes lehet egy folyékony hajtóanyagú, interkontinentális ballisztikus cirkálórakéta (ICBM) megsemmisítésére. A szilárd hajtóanyagú fegyverek esetén ez a távolság azonban csupán 300 kilométer. Ez a légierő szakemberei szerint kevés egy iráni vagy észak-koreai ballisztikus rakéta kilövése esetén, így további fejlesztésekre van szükség.