Másfél évtizede halott egeret klónoztak - jöhet a gyapjas mamut!
Japán genetikusok 16 éve jégbe fagyott egerek sejtjeit felhasználva sikeresen hozták létre az elpusztult állatok egészséges, élő klónjait.
A National Geographic értesülései szerint a kobe-i Riken Fejlődésbiológiai Központ kutatói érdekes úgy módszert alkalmaztak a rendhagyó kísérlethez. Teruhiko Vakajama genetikus kutató szerint áttörést értek el, amelynek segítségével akár a gyapjas mamutokat is feltámaszthatják jégbe fagyott elődeik sejtjének klónozásával.
„A felfedezésünk rámutatott, hogy még a fagyott állati szövetek felhasználásával is lehetséges a klónok létrehozása” – magyarázta a kutató.
A klónozáshoz Vakajama és kutatócsapata agy-, és vérsejteket különített el a fagyott egerekből. A kutatók a halott sejtek sejtmagjait terméketlenített egérpetékbe juttatták, ezáltal embriókat hoztak létre. Egyelőre még nem tudni, hogy a sejtmagok mennyi időt bírnak ki fagyott állapotban úgy, hogy utána még lehetséges belőlük klónozott állatokat létrehozni.
A kutatók nem az egerek petevezetékébe ültették be az embriókat, hanem minden embrió sejtállományát eltávolították, s az így összegyűlt anyagból embrionális őssejt-fonalakat hoztak létre. A csapat összesen 46 ilyen fonalat alkotott, amelyekből végül 13 egér született meg. Ezt úgy érték el, hogy az embrionális őssejtek sejtmagját végül ismét visszaültették egérpetékbe, amelyek ezáltal már képesek voltak megfoganni.
Lényeges, hogy ehhez a klónozási módszerhez nincs szükség az eredeti állat teljes sejtjeire, ez teszi ugyanis lehetővé, hogy hosszú ideje fagyott lényeket – amelyeknek sejtjei roncsolódnak a kristályosodó nedvességtől – is visszahozzanak az életbe.
Az eddigi – úgy nevezett fúziós - klónozási módszerekhez szükség van egy sejtje a donortestből – amely ez esetben a fagyott egerekből származó agy-, és vérsejtek voltak – illetve egy petesejtre, amelybe beültetik az örökítőanyagot.
„A halott állatok sejtjeivel az a probléma, hogy a membránjuk sérült, így a fúziós módszert ebben az esetben nem alkalmazhatjuk” – fejtette ki Vakajama. „Az általunk kidolgozott eljárás során nem számít, hogy a donor sejtek élő, vagy már elpusztult állatokból származnak.”
Jon Critser, a University of Missouri állatokkal foglalkozó patobiológusa - aki korábban már sikeresen hozott létre elefántpetéket olyan módon, hogy elefántok méhének szöveteit ültette be egerekbe – arra figyelmeztetett, hogy a régen kihalt állatók újbóli klónozásával olyan kórokozók térhetnek vissza a világunkba, amelyek akár évezredekkel ezelőtt eltűntek a Földről.