Az engedélyt a Sydney IVF elnevezésű, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó cég nyerte el, amely 7200, kutatási célra használható humán embrióval rendelkezik. Siker esetén világelső lehet a cég - közölte a bejelentés alkalmából az ausztrál kormány Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Tanácsának (NHMRC) képviselője. 
 
A humán embrionális őssejtek alkalmazása évek óta etikai viták kereszttüzében áll. Klónozott humán embriókból eddig nem sikerült embrionális őssejteket nyerniük a kutatóknak. Ausztráliában 2006 decemberében döntött a parlament a terápiás célú klónozási kísérletek tilalmáról. 
 
Az NHMRC engedélyezési bizottságának elnöke, John Findlay hangsúlyozta, hogy a most induló kísérleteket szigorúan ellenőrzik majd. A kutatás során a magzati állapotot nem érhetik el az embriókkal, csak az úgynevezett blasztocita állapotig folyhat a megtermékenyített petesejt osztódása. "Kötelesek megállni ezen a ponton" - erősítette meg Findlay. Ez a legfeljebb száz sejtet tartalmazó blasztocita állapot általában a megtermékenyítés utáni ötödik napra alakul ki. 
 
A terápiás célú klónozás azt jelenti, hogy az így nyert embrionális őssejteket olyan örökletes betegségek gyógyítására kívánják felhasználni a kutatók, mint az izomdisztrófia vagy a Huntington-kór. 
 
David van Gend, az Ausztrálok az Etikus Őssejtkutatásért elnevezésű kezdeményezés igazgatója bírálta az engedély kiadását. Úgy véli, hogy bár Ausztráliában megfelelő ellenőrzés alatt folynak a kutatások, a világ más, kevésbé szigorú törvényekkel rendelkező országaiban akár reproduktív klónozásra is felhasználhatják az eredményeket. 
 
Az embrionális őssejtek előállítására szolgáló eljárás során eltávolítják egy petesejt magját és helyettesítik egy felnőtt sejt, például bőrsejt magjával. Az emberi örökítőanyag túlnyomó részét a sejtek magja tartalmazza. Közlésük szerint az ausztrál kutatók csak fölösleges, túlérett, vagy más okból beültetésre alkalmatlan embriókat használnak fel kísérleteikhez, a donorok beleegyezésével.