2008. október. 08. 14:53 MTI Utolsó frissítés: 2008. október. 08. 14:49 Tech

Világító fehérje vitte a kémiai Nobel-díjat

Két amerikai tudósnak, Roger Tsiennek és Martin Chalfie-nak, valamint egy japán kutatónak, Simomura Oszamunak ítélték oda szerdán a kémiai Nobel-díjat a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Az akadémia kémiai Nobel-bizottságának indoklása szerint ez a fluoreszcenciára képes fehérje, amelyet első ízben az Aequorea victoria csendes-óceáni medúzából izoláltak, nagy jelentőségű a biokémia fejlődése szempontjából.

Mindhárom kitüntetett kutató az Egyesült Államokban dolgozik: az 1928-as születésű Simomura a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratóriumban, az 1947-es születésű Chalfie a New York-i Columbia Egyetemen, a legfiatalabb, az 56 éves Tseng pedig a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i részlegében. Egyenlő arányban osztoznak a díjjal együtt járó 10 millió svéd koronán (1 millió euró).

Napjainkra a GFP a sejtbiológiai kutatók egyik legfontosabb munkaeszközévé vált, a fluoreszkáló fehérje ugyanis láthatóvá tudja tenni az élő szervezetek sejtjeit, azok változásait és mozgásait. Arra használják e fehérjét laboratóriumokban, hogy megvilágítsanak élő szervezetekben zajló folyamatokat, például hogy megfigyelhessék általa az agysejtek fejlődését vagy romlását, avagy a rákos sejtek burjánzását. A GFP alkalmazásával a kutatók nyomon tudják követni például az idegsejtek károsodását az Alzheimer-kóros betegekben, illetve láthatják, hogyan keletkeznek béta sejtek egy növekvő embrió hasnyálmirigyében - áll az akadémia indoklásában.

1962-ben izolálta először Simomura a GFP-t az említett csendes-óceáni medúzából. Ugyanakkor észlelte, hogy ez a sejt élénk zöld fényt bocsát ki ultraibolya sugárzás alatt. 1970-ben azt is kimutatta, melyik az a kémiai vegyület a szóban forgó fehérjében, amelyik elnyeli, majd kibocsátja magából a fényt.

Chalfie az orsógiliszta szervezetének felépítését tanulmányozva használta fel a fluoreszkáló fehérjét, hogy annak zölden derengő fénye jelezze számára az orsógiliszta sejtjeiben zajló folyamatokat. Eközben sikerült neki - elsőként - átvinnie a GFP örökítőanyagát más szervezetekbe.

Tsiennek sikerült elérnie a 238 aminosavból álló GFP különféle aminosavainak kicserélésével, hogy a szóban forgó fehérje újabb színekben (pl. kékben és sárgában), hosszabb ideig és intenzívebben bocsásson ki fényt. A kutatók ma ennek köszönhetően különféle színekkel tudnak megjelölni különféle sejteket, s ez teszi lehetővé számukra, hogy egyszerre kövessenek nyomon több különböző biológiai folyamatot az élő szervezetekben - áll az akadémia által kiadott méltatásban.

Csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik, majd pénteken a Nobel-békedíj. A közgazdasági díj odaítélése zárja az idei "Nobel-idényt" jövő hétfőn. E legutóbbit is Nobel-díjként emlegetik, noha ezt nem Alfred Nobel alapította 1895-ben, mint a többit, hanem a svéd központi bank 1968-ban.