A déli kontinens gyíkféléi általában mind a négy lábukat használják, ám ha igazán gyorsan szaladnak valahová, akkor két hátsó lábukon vágtáznak, mint valami mini dinoszauruszok.

Christofer Clemente, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és csoportja 16 sárkánygyíkféle egyedeit helyezte egy mókuskerékhez hasonlatos szerkezetbe, ahol mozgásukat megfigyelve jöttek rá, hogy a hidegvérűek nem is tudják futás közben mind a négy lábukat a földön tartani, mivel a sebesség növekedésekor testük súlypontja áthelyeződik - nagyjából a motorosok "egykerekes" mutatványához hasonlóan.

A gyíkok energiában nagy árat fizettek ugyan ezért a képességért, de nagyon megérte nekik: ma ők az ausztrál sivatag "vadászrepülőgépei" - fogalmazott Clemente a Daily Telegraph című brit napilapnak adott interjújában.

"Mégis azt hiszem, hogy ez csak egy evolúciós baleset. Amikor a gyíkok gyorsabban mozognak, felkunkorodik a testük eleje. Viszont így rendkívül jól manőverező futókká váltak. Egy vadászrepülő súlypontja is majdnem a legvégén található. Ettől kiváló a manőverezési képessége, de értelemszerűen kevésbé stabil, mint egy Boeing 747-es" - tette hozzá a Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány magyarázatául.

A kutatók korábban azt hitték, hogy a gyíkok kétlábúságának az az oka, hogy így energiatakarékosabban tudnak gyorsulni, vagy esetleg könnyebben kapnak levegőt futás közben.