A Nikica Zaninovic által vezetett kutatócsoport egy vírus segítségével juttatott gént - zölden fluoreszkáló proteint - egy mesterséges megtermékenyítés során visszamaradt embrióba, céljuk ezzel az volt, hogy a sejtfejlődés és a betegségek kialakulásának kezdeti szakaszát figyelhessék meg. A kutatók szerint további teszteket kellett volna végezni ahhoz, hogy megbizonyosodhassanak, tényleg genetikai módosult embriót vizsgálnak-e, de a Cornellnek nem volt engedélye arra, hogy tovább tarthassa életben a magzatot.

Az embrióhoz hozzáadott extra gének a szervezet minden sejtjére hatással vannak, a kialakuló tulajdonságok pedig továbböröklődnek a következő generációkban. A génmódosítás technológiáját így fel lehetne arra használni, hogy a kutatók "kijavíthassák" a betegségeket okozó géneket, ezzel gyakorlatilag fel lehetne számolni a vérzékenységgel vagy akár a rákkal is. Elméletileg az összes eddig azonosított gén bármelyikét "hozzá lehetne adni" az embriókhoz, az etikai normákkal foglalkozó szakemberek azonban azt is hozzáteszik: ezen módszerrel a magasságot, hajszínt, de akár még az intelligenciát is módosítani lehet.

A genetikai módosítások jogi szabályozásáért felelős HFEA (Human Fertilisation and Embryology Authority) szervezet véleménye szerint az ilyen kísérletek erős reakciókat válthatnak ki a közvéleményben és az etikai bizottságokban egyaránt. Angliában például még nem is alakították ki az ilyen orvosi procedúrák jogi hátterét: az embriológiai törvény vitatása jelenleg is tart, ennek jelen verziójában az olvasható, hogy a génmódosított embriókat csak kutatási célra lehet felhasználni és nem lehet őket elhelyezni az anyaméhben. Dr. David King, az angol Human Genetics Alrt szervezet igazgatója mindeközben azt nyilatkozta a Times Online-nak, hogy a képviselők alig tudnak arról, hogy a kormány legalizálni akarja a génmódosított embriók kísérleti felhasználását, az etikai normákkal foglalkozó szakértők pedig attól is tartanak: a kezdetben szigorú törvénykezések sokban lazulhatnak az elkövetkező években.