Nagynyomású ikerreaktor rendszer állt üzembe Veszprémben
Nagynyomású ikerreaktor rendszert avattak szerdán a veszprémi Pannon Egyetemen; a beruházás 100 millió forintos költségéből 60 milliót a Mol Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. állt, 40 milliót pedig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal biztosított.
A nagynyomású ikerreaktor rendszer elsősorban az üzemanyag-kutatáshoz nyújt világszínvonalú technikai segítséget, de fontos szerepet játszik az ásványolaj és petrolkémiai szakirányon tanuló egyetemi hallgatók gyakorlati képzésében is - hangsúlyozta az avatón Rédey Ákos, az egyetem rektora, megjegyezve, hogy még magasabb szinten képzett vegyészmérnök utánpótlást tudnak biztosítani elsősorban a MOL számára.
A rektor rámutatott arra is, hogy a kísérleti reaktor "fontos láncszem" lesz például a különböző eredetű motorhajtóanyagok és alapanyagok fejlesztésénél, de például a növényolajakból, hulladék-zsiradékokból való motorhajtóanyag-gyártás lehetőségeinek a vizsgálatánál is. Rámutatott, hogy az ikerreaktor rendszer képes arra, hogy mindazokat a fontos technológiai kísérleteket modellezze, amelyeket a későbbiekben az iparban ki lehet próbálni.
A világszínvonalú, rendkívüli biztonságú nagylaboratóriumi ikerreaktort a francia Pignat cég készítette el, a Pannon Egyetem Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéke instrukciói és adatai alapján - mondta Rédey Ákos, megjegyezve, hogy a kutatók és a hallgatók biztonságos munkavégzésére közel 20 millió forintot költöttek. A rektor elmondta azt is, hogy a nagylaboratóriumban 24 órán át folyamatosan "megy a munka"; 18 tudományos kutató és 30 phd-hallgató dolgozik a kutatási témákon.
Mosonyi György, a Mol Olaj és Gázipari Nyrt. vezérigazgatója a reaktor avatóján bejelentette: a cég kezdeményezte, hogy a veszprémi egyetem a jövő tanévtől hozzon létre egy úgynevezett "Mol-tanszéket" és indítson MOL-mesterkurzust. A bolognai folyamathoz kötődően a három éves alapképzést a Mol szeretné egy mesterkurzussal megerősíteni, finanszírozni - tette hozzá. A vezérigazgató szerint a Mol-mesterkurzus tantervét és akkreditációját a 2009 szeptemberétől induló tanévig meg lehet oldani.
Rédey Ákos az aláírást követően elmondta: az ország egyetlen Vegyipari Kooperációs Kutatási központjának a fő célja az, hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági fejlődéshez, s a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása által elősegítse, hogy a vegyipari termelés során a legkisebb mértékben használják fel az anyag- és energiaforrásokat. Megjegyezte: kímélve ezzel is a nyersanyag-készleteket és minimumra csökkentve az energiatermeléssel együtt járó környezetszennyezést, ugyanakkor segítve at ipar meghatározó gazdasági szereplőinek magas szintű termelését.
A rektor elmondta, hogy a kutatóközponthoz a cégektől témajavaslatok futnak be, s a feladatok elvégzésére szakmai kutatócsoportok szerveződnek, illetve költségtervet is készítenek mindegyik projektre. Rámutatott: projektfinanszírozásról van tehát szó, több százmillió forintos szponzorációkról és különböző pályázati támogatásokról, ám a megvalósuló projektek aztán sok milliárdot hoznak a cégeknek, a nemzetgazdaságnak.
Mosonyi György azt hangsúlyozta, hogy a műszaki értelmiségi utánpótlás "nehéz helyzetben van" és kötelességük a kutatás-fejlesztést és a műszaki felsőfokú oktatást támogatni. Itt a vegyipar zászlóshajó cégeinek képviselői vannak jelen, ezekre a vállalatokra büszke lehet az ország, s "ha ezek jól működnek, akkor tegyük lehetővé, hogy az egyetemek is jól működjenek" - hangsúlyozta a Mol Nyrt. vezérigazgatója, mert szerinte az elkövetkező évek a kutatás-fejlesztésről, valamint az egyre több és magasabban képzett mérnök képzéséről fognak szólni.