A Lockergnome Windows-zal foglalkozó levelezőlistáján épp e témában adtak...
A Lockergnome Windows-zal foglalkozó levelezőlistáján épp e témában adtak közre egy elgondolkoztató olvasói levelet, öt pontban csoportosítva a tanácsait. Mint a levélíró is megállapította, sokszor órákat is képesek vagyunk elszórakozni pofonegyszerű megoldások keresésével. A cikkben szereplő tanácsok mindenesetre megérdemlik a közreadást, bár néhány kiegészítő megjegyzés azért nem árt a pontosításhoz.
1. Homogén vagy kevert legyen a rendszer?
Az első tanács, hogy ha választunk, a megoldás legyen homogén. Vagy a vezetékes, vagy a vezeték nélküli rendszert alakítsuk ki, ne keverjük a kettőt.
Ezzel a tanáccsal nem feltétlenül tudunk egyetérteni, hiszen a vezetékes hálózat biztonságát és stabilitását nem érdemes feladni olyan gépek esetén, amelyeket röghöz kötötten mindig a lakás ugyanazon részében használunk. Ugyancsak a kevert megoldást ajánlhatjuk ott, ahol a családi laptopokat és asztali PC-ket kiszolgálókkal is megsegítjük. Ezeknél nem árt, ha a rendszernek nem kell a menetrendszerűen jelentkező külső zavarforrásokkal is vesződnie.
Bár az otthoni géphasználatnál nem jellemző a rendkívüli hálózati sebességek iránti igény, ne feledkezzünk el arról, hogy egy átlagos WiFi rendszer maximális sebessége – és most tekintsünk el a duplázást ígérő speciális rendszerektől - csak 54 Mb/s, ami alig több mint a fele a vezetékes hálózatokénak. Ráadásul ez is csak optimális esetben érhető el, és azonnal lelassul a rendszer, ha egy régebbi, csak a 10 Mbites szabványt használó eszköz is felcsatlakozik, vagy ha több eszköz - akár a szomszédból, vagy az utcáról - is próbálkozik helyi WiFi hálózatunkhoz csatlakozni.
Végül - de erről még később lesz szó - a routertől való távolságnak is hatása van a sebességre, és ha ehhez még árnyékolás (panelházakban gyakori), külső zavarforrások (mobiltelefon, mikrohullámú sütő, vezeték nélküli (DECT) telefonok, egyes elektromos berendezések stb.) hatásait is hozzávesszük, további sebességcsökkenéssel számolhatunk. Jó dolog, ha a noteszgép a lakásban bárhol használható, kivihető az erkélyre, a teraszra, a garázsba vagy a kertbe, és bárhonnan elérhetjük a leveleinket. De komolyabb, hosszabban tartó munkákhoz nem árt, ha a kialakított munkaterületek legalább egy-egy vezetékes Ethernet csatlakozót is tartalmaznak.
A lakások építése és felújítása során minimális többletköltséget jelent egy Ethernet gerincvezeték kialakítása néhány fali, illetve asztali csatlakozási lehetőséggel, s a befektetés a későbbiekben busásan megtérül. A WiFi router, esetleg nagyobb terület lefedéséhez, vagy több gép csatlakozásához további hozzáférési pontok (Access Point) jól kiegészítik a vezetékes hálózatokat, de az alkalmazásukkal nem szűnik meg a vezetékes rendszerek létjogosultsága.
2. Bízzuk profira a hálózatkezelést!
A Lockergnome levélírója itt sarkosan fogalmaz: Ne használjunk Windowst az otthoni hálózathoz, hanem vegyünk inkább egy egyszerű hálózatkezelő programot, s a rendszert tartsuk minél egyszerűbben.
A záró következtetéssel lényegében egyetértünk, hisz a felesleges cifrázások csak megnehezítik és megdrágítják az életet, de sok helyen - bármennyire is elkötelezettek legyünk a nyíltforrású és alternatív megoldások mellett - némi külső segítséggel a Windows szolgáltatásai is elegendőek lehetnek a felcsatlakozó gépek és felhasználók megbízható és hatékony kiszolgálására.
A megoldás lehet egy vagy több Windows vagy Linux alapú kiszolgáló (fájl- és nyomtatószerver, ftp és webkiszolgáló, levelező szerver, NAS rendszer stb.), amelyhez a notesz- és kéziszámítógépek, illetve asztali gépeink vezeték nélkül vagy vezetékkel csatlakoznak. Ennek a rendszernek kell gondoskodni arról, hogy a helyi hálózatot csak a bejelentkezett gépek és felhasználók vehessék igénybe, és számukra a kiszolgáló az elvárt szolgáltatásokat megbízhatóan nyújthassa.
3. Ne feledkezzünk meg az elektroszmogról sem!
Ahol áram van, ott sugárzás is van. A vezeték nélküli eszközök pedig sok mindenre érzékenyek. Számos olyan eszköz van a háztartásokban (képcsöves tévékészülék, DVD és videófelvevő, kábeltévés vagy műholdvevő box, mikrosütő, mosó- és mosogatógép stb.), ami az átlagosnál nagyobb mértékben növeli meg a háttérzajt, háttérsugárzást. Amikor a WiFi router vagy hozzáférési pont elhelyezéséről döntünk, ne telepítsük ilyen sugárforrások közvetlen közelébe, mert árnyékolhatják, sőt bizonyos irányokban teljesen el is nyomhatják az adást.
4. Csatornavál(asz)tás
Többnyire nem a pusztában élünk, kilométerekre másoktól, hanem lakótelepi (panel), vagy családi házakban. A WiFi rendszereknél a túlnépesedés esetén az első javasolható lépés - ezt az eszközök kézikönyvei is részletesen leírják - a csatornaváltás. A gyári alapbeállításokkal telepített WiFi router a rendelkezésre álló 12-13 csatornából a 6-osra áll rá, így egy lakótelepen hamar összejön egymás hatókörzetében (ne feledjük, ma már ez 100 méternél is nagyobb lehet) egy csatornán akár tucatnyi WiFi LAN is.
Az ebből fakadó problémák egyik feloldása a csatornaváltás. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az interferenciák minimalizálása érdekében ajánlott a használt csatornák mellett legalább egy üreset is fenntartani. Egy csatornaváltás akkor is segíthet, ha a mikrosütő okozza az interferenciát. A bűnös persze akár a szomszéd lakásban is lehet, amikor a hibás készülék cseréje már nem a mi kompetenciánk.
A csatornakeresés történhet véletlenszerűen, de beszerezhetünk olyan USB eszközöket is, amelyek segítenek a zavarmentes(ebb) csatornák felkutatásában. Egyesek szerint egy ilyen kütyü megvásárlása csak pénzpocsékolás, de a készülék még mindig kevesebbe kerül, mint az, amit egy működő WiFi rendszer lebénulásával veszíthetünk. S ne feledjük, bármikor telepíthetnek a szomszédban olyan eszközt, ami zavarhatja az éppen használt csatorna rendeltetésszerű forgalmát.
5. A hely varázsa
Még egy kisebb lakásban is gondot jelenthet a készülékek helye. Igaz, egy kis lakásban kisebbek a távolságok, de a készülék elhelyezése ritkán problémamentes.
Ha csak egyetlen szobában dolgozunk a lakáson belül, akkor épp a WiFi egyik legnagyobb előnyével, a mobil géphasználat lehetőségével nem élünk. Ha több helyiségben is megfordulunk a számítógéppel, akkor már érdemes feltérképezni az akadályokat és zajforrásokat, s ennek ismeretében elhelyezni a WiFi routert.
Ha a lakásban csak egy szint a miénk, akkor - épp a takarások csökkentésére - érdemes minél magasabbra (szekrénytető vagy plafon) elhelyezni, minél közelebb ahhoz a helyhez, ahonnan a leggyakrabban tervezzük használni a vezeték nélküli hálózatot.
Ha az ablak közelébe telepítjük, a lakás helyett az udvart vagy az utcát sugározzuk be. Ez addig nem probléma, amíg barátainkat, szomszédainkat is szeretnénk "ingyen WiFivel" kiszolgálni, de könnyen előfordulhat, hogy - megfelelő titkosítás és védelem nélkül - idegenek is visszaélhetnek az óvatlanságunkból fakadó lehetőségekkel. A fentieken túl az ablakon keresztül más helyi WiFi hálózatok és egyéb zajforrások sugárzása is zavarhatja a router vezeték nélküli adatforgalmát, amit ha közvetlenül nem is, de a sebesség csökkenéséből általában érzékelhetünk.
6. A spórolás átka
Ha nem is általános, de azért előfordul, hogy egyszer-egyszer rákényszerülünk a régebbi és lassabb (10 Mbites) szabványhoz készített WiFi eszközök használatára. Ha a sebesség nem kritikus tényező az otthoni felhasználásban, akkor ez ritkán okoz problémát, de ha valamely feladatunkhoz nélkülözhetetlen az 54 Mbites (vagy ehhez közeli) sebesség, akkor megrázó élményben lesz részünk a fékeződés miatt, ha valaki egy lassabb szabványú WiFi adapterrel próbál routerünkhöz csatlakozni.
Szintén a meggondolatlan takarékoskodás áldozataivá válhatunk, ha a fixen elhelyezett routertől nagyobb távolságban is szeretnénk dolgozni. A jelek erőssége ugyanis a távolság négyzetével csökken, s bár a termékismertetőkben akár több száz méteres hatótávolság is szerepelhet, a valóságban ez csak tiszta rálátás és egyéb zavaró tényezők nélkül érhető el, s ilyenkor is csak a maximális adatsebesség töredékével. A megoldás egyszerű: átjátszóállomást, illetve hozzáférési pontokat (Access Point) kell telepíteni, hogy a távolabb tervezett helyszínen is megfelelő legyen a sebesség.
A nagyobb távolság érdekében speciális, nagyobb jelerősséget vagy irányított sugárzást nyújtó antennát is felszerelhetünk a WiFi routerre, szerencsés esetben hálózati adapterünkre is, de ez már némi barkácsmunkát és hozzáértést is igényelhet. Emiatt az otthoni hálózatok nem mindegyikében alkalmazható ez a nagyobb hatótávolságot és hatékonyabb adatátvitelt kínáló megoldás.
Végső soron tehát megállapítható, hogy a WiFi technológia alkalmazásában sokkal több van, mint amit sokan elsőre gondolnának, de ez sajnos nem csupán az előnyökre, de a mindennapi használat során felmerülő problémákra is igaz. Aki nem hagyatkozik a gyári alapbeállításokra, és az esetleges problémák jelentkezésekor józan ésszel végiggondolja a lehetséges hibaforrásokat, akár külső segítség nélkül, pusztán a készülékkel kapott dokumentációra hagyatkozva is megtalálhatja a megoldást.