Indul az első európai automata teherűrhajó
Az első európai gyártmányú, automata üzemmódban repülő teherűrhajót, az ATV Jules Verne-t indítják útnak vasárnap a Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Látványterv az űrhajó és az ISS találkozásáról © ESA |
Emellett az űrállomást meglátogató társaihoz, az amerikai űrrepülőgépekhez, az orosz Szojuz és Progressz űrhajókhoz hasonlóan az ATV (Automated Transfer Vehicle) Jules Verne is képes lesz arra, hogy magasabb pályára emelje az űrállomást. Erre a manőverre időnként azért van szükség, mert magának az ISS-nek nincs hajtóműve, orbitális pályáján az égi mechanikai törvényei mozgatják, és ha időnként nem kapaszkodna magasabbra, egy idő után visszazuhanna a Földre, már ami megmaradna belőle a sűrű légkörbe való belépése utáni darabokra szakadása és elégése után.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a Jules Verne szolgálatba állításával egy hónapon belül újabb jelentős lépést tesz az űrállomás üzemeltetése terén, hiszen az Atlantis amerikai űrrepülőgép éppen egy hónapja juttatta el az állomásra az ugyancsak európai gyártmányú Columbus kutatómodult. A Jules Verne azonban a Columbusnál is termetesebb, 10,3 méter hosszú 4,5 méter átmérőjű henger, és célbajuttatása már nem az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, hanem az ESA gondja. A majd 20 tonna össztömegű teherűrhajót a legkorszerűbb Ariane-5 típusú hordozórakétának erre a célra továbbfejlesztett változata juttatja ki a világűrbe és állítja pályára.
A Jules Verne küldetésének a vége is ugyanolyan lesz, mint a Progresszeké. Miután az űrhajósok átrakodták rakományát, s teletömték az űrállomáson időközben felgyülemlett szeméttel és feleslegessé vált holmival, a teherűrhajó leválik az ISS-ről, majd "a mór megtette kötelességét, a mór mehet" elv alapján bolygónk sűrű légkörébe belépve elég.