Egy kisérletező kedvű izraeli diák úgy döntött, hogy beszkenneli a barázdákat hagyományos bakelit-hanglemezeinek felületéről. Ez azonban nagyon nehézkes eljárás, szerncsére már erre is van jobb eszköz: megnéztük az ELP Laster Turntable nevű eszközt és persze rápillantottunk az izraeli srác megoldására is...
Mielőtt bárki is elrohanna a legközelebbi HIFI üzletbe, hogy bakelit-szkennert vegyen, gyorsan leszögezzük: ez egy kisérleti eljárás, ráadásul nagyon kezdetleges is: egy félig megolvadt Kodály viaszhengertől kb. háromszor rosszabb minőségben nyerjük vissza a zenét. Viszont mint újítás nagyon érdekes és igéretes ! Ofer Springer az eljárás kiagyalója, egy szoftvert készített amely a Digital Needle (digitális tû) névre hallgat. A program segítségével, a szkennerbe helyezett lemezről MP3 vagy WAV formátumban nyerjük ki a zenét – jobb esetben felismerhetően. (Hogy a feltalálónak miért nem volt jó a fapados, azaz „lemezjátszó bekapcs, hangkártya erősítőbe bedug, és felvétel indul!” eljárás, arról nem szól a fáma – lehet, hogy nem volt lemezjátszója…)  A szoftver a lemezen találjató barázdákat figyeli. Mivel egy normális bakelit nem fér bele a hagyományos lapszkennerbe, négy darabban kell végrehajtani a műveletet.  
 

Vivaldi: Négy évszak, ez rögtön látszik...

A módszer zene helyett sajnos csak „torz, de felismerhető” mammogást produkál, ennek oka az, hogy a lemezeken a barázák mélységével is variálnak, azaz tulajdonképpen egy „V” alakú barázdáról van szó, ahol a V betű két oldala a jobb- és a bal sztereo csatorna. A szkenner viszont csak két dimenzióban rögzít, így elég sok adat elveszik. Nem hiába a DJ-k a mai napig esküdöznek arra, hogy a bakelit szebben és „dinammikusabban” szól bármilyen CD-nél – ez a hangzás reprodukálhatatlan.
 
A feltaláló persze nem tudhatta (vagy nem érdekelte), hogy a japán ELP cég már régóta rákattant a bakelit-témára: a „Laser Turntable” nevű eszköz még a szkennernél is hatékonyabban valósítja meg a bakelit-lejátszást és digitalizálást – öt darab külön vezérelhető lézersugár olvassa le a barázdákat ebben az eszközben, így biztosítva a tökéletes hangzást – tű nélkül !

ELP - a tökéletes megoldás

Az ELP masinája abból a szempontból is érdekes lehet, hogy bár lézerek olvassák a felületet a zenét mégis analóg módon kapjuk a masinából. Persze csak ha van kb. tízezer dollárunk egy ilyen kis játékszer megvásárlására – szóval az „izraeli” módszer még mindig olcsóbb… A bakelit-szkenner amúgy ingyenesen letölthető a feltaláló honlapjáról. Jó szkennelést kívánunk !
 
Érdekesség: a  philadelphiai Dr. Arthur Lintgen ránézett egy bakelit-lemezre és rögtön tudta (a barázdák alapján), hogy milyen zenei mű található a felületen. A New York Times zenekritikusa 1981.ben próbára tette Lintgen-t: címke nélküli lemezekkel érkezett, majd megkérte a doktort, hogy pillantson rájuk és legyen szíves közölni, a mű címét és előadóját.  Lintgen pár percig vizsgálgatta a lemezt, majd közölte, hogy ez Richard Strauss Alpesi szimfóniája – valamint hozzátette, hogy ezen a koncertfelvételen a szerző maga vezényel. Természetesen igaza volt. A „Record Reader„ néven elhíresült Lintgen eme képessége érdekes módon csak komolyzenei felvételek esetében működött – egy ABBA lemezzel bármikor zavarba lehetett hozni… Mi azonban nem rendelkezünk ilyen tehetséggel, szóval ha régi lemezeinket akarjuk archiválni, akkor az ELP lehet a legjobb megoldás.