2007. szeptember. 28. 17:26 Séra László Utolsó frissítés: 2007. október. 27. 11:16 Tech

Ingyentartalom

A jelek szerint a világ vezető napilapjai belátták: ingyenesen kell felszolgálniuk a tartalmakat, az olvasók nem hajlandók a napi betevő hírekért fizetni, ha kell, még egyet-kettőt kattintanak, és ugyanazt megkapják egy másik szájton. A kieső bevételt a gyorsan bővülő online hirdetési piacról akarják felcsippenteni.

Folyamatosan csökken a weboldalaikon fizetős megoldással próbálkozó amerikai napilapok száma. Idén tavasszal 1452 napilapból 35 még pénzért árusította online tartalmát. Komolyabb bevételhez közülük csak a The New York Times jutott, amelynek 227 ezer fizető előfizetője éves szinten 10 millió dolláros bevételt eredményezett (szemben a nyomtatott újság 300 milliós bevételével). De most ők is kiszállnak, a legtöbb cikket ingyenessé teszik. Az internetezők többsége ugyanis nem akar fizetni a tartalomért.

A The New York Times 2005 szeptemberében indított TimesSelect nevű előfizetési programja keretében a lap publicisztikáit, háttéranyagait, elemzéseit és archívumát évi 49,95 vagy havi 7,95 dollár megfizetése ellenében olvashatták el a weboldal látogatói. A napilap egymillió feletti példányszáma mellett közel 757 ezer aktív hozzáféréssel rendelkező tagja volt az online programnak, amiből 227 ezer volt azoknak a száma akik fizettek is érte. Ha figyelembe vesszük, hogy a regisztrált felhasználók száma eléri a 13 milliót, a fizetők aránya mindössze 1,7 százalék volt.

Mentőangyal a hirdetés. Az utóbbi időben egyre zsugorodott az új előfizetők száma, és így a program indulásának kétéves évfordulóján a lap vezetői bedobták a törülközőt: kevés kivételtől eltekintve, a The New York Times tartalma ismét ingyenessé vált. Ezentúl csak az archívum 1923 és 1986 között megjelent cikkeiért kell fizetni, egyenként 3,95 dollárt, vagy tízes csomagban 15,95 dollárt. A nyomtatott lap előfizetői viszont továbbra is a teljes archívumhoz hozzáférhetnek.

A lap menedzsmentje arra számít, hogy a kieső bevételt a hirdetésekből tudja pótolni. A Lehman Brothers kutatóintézetének elemzése szerint a nytimes.com ebben az évben 175 millió dolláros bevételhez juthat az online hirdetésekből, és ehhez képest eltörpül a kieső 10 millió dolláros előfizetési bevétel. Az online hirdetésekből befolyó jövedelem Amerika-szerte gyors ütemben emelkedik: az Interactive Advertising Bureau és a PricewaterhouseCoopers októberi riportja megállapította, hogy az USA-ban az év első hat hónapjában rekordösszegért, 10 milliárd dollárért adtak el hirdetéseket az interneten, ami 27 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest.

Óriások harca. A Financial Times és a The Wall Street Journal online változatai egymással versengve módosítják eddigi előfizetői rendszerüket. A Financial Times - amely az egyik legmunkaigényesebben és ezáltal az egyik legmagasabb költséggel előállított gazdasági napilap szektorba tartozik - várhatóan a közeli napokban megváltoztatja a még 2002-ben kialakított előfizetési modelljét. Egy köztes megoldást választva, havi 30 cikket ingyen megtekinthetővé tesz. Aki ennél többre vágyik, annak marad az előfizetés - árulta el John Ridding, a lap vezérigazgatója.

A 101 ezer online előfizetőt felmutató lap azért nem számolta fel az előfizetési rendszert, mert felméréseik szerint a laphoz hű olvasók - nagy részük az üzleti szférában dolgozik, vagy jól megfizetett pozícióval rendelkezik - hajlandóak fizetni a hozzáférésért. A korlátok lazítását viszont az a felismerés vezérelte, hogy így vonzóbbá válhatnak a hirdetők számára, újabb szeleteket hasíthatnak le a hirdetési piacból. Az eddig elzárt tartalmakat ugyanis a keresőrobotok számára láthatóvá teszik, és ezáltal a bejövő linkek számát meg tudják sokszorozni. A megjelenés pedig az internetezők által lassan elsődleges eszközként használt keresőoldalakon mind fontosabbá válik.

Várhatóan csak decemberben kerül a Murdoch érdekeltségébe a Wall Street Journal (5 milliárd dollárt fizetne érte) és vele az online fizetős napilapok közül magasan kiemelkedő, majdnem egymillió online előfizetővel rendelkező wsj.com. Murdoch máris jelezte: miközben tiszteletben tartja a szerkesztőség függetlenségét, megszünteti az online napilap előfizetési rendszerét. Az olvasók jelenleg egy kéthetes ingyenes próbaidő után kizárólag fizetés ellenében férhetnek hozzá a teljes anyagokhoz. Az online hozzáférés évi 79 dollárba, a nyomtatott és online együttes változata 99 dollárba kerül. Az előfizetések az idén várhatóan 65 millió dolláros bevételt hoznak a napilap konyhájára. Murdoch is abban bízik, hogy a fizetős modell megszüntetésével kieső bevételt bőségesen tudják majd ellensúlyozni a megnövekvő hirdetési bevételekből.

A helyzet idehaza.Itthon a napilapok igen eltérő stratégiát alkalmaznak tartalmaik webes megjelenítésére. Amíg például a Népszabadság és a Pannon Lapok Társasága által kiadott napilapok az adott napon a nyomtatott változat teljes anyagmennyiségét ingyen hozzáférhetővé teszik, addig a Magyar Nemzet hetes késleltetéssel teszi ki térítésmentesen cikkeit az internetre. A Napi Gazdaság cikkeihez az interneten csak fizetés ellenében juthatnak hozzá az olvasók (az újság előfizetői továbbra is ingyenesen megkapják ezt a lehetőséget). Aki bruttó 500 forintba kerülő SMS-t küld, három napig hozzáfér az internetes tartalomhoz.

A tengerentúli gyakorlathoz hasonlóan itthon is inkább a hirdetési bevételekből remélik a kiadók mérlegeik kedvező alakulását. A Magyar Reklámszövetség adatai szerint tavaly majdnem 10 milliárd forintot ért el az online reklámköltés. Ez persze csak töredéke volt a teljes médiapiac forgalmának, amely 2006-ban elérte a 176 milliárd forintot, a direkt marketingköltésekkel együtt felülmúlta a 200 milliárdot is. A 10 milliárdnak becslések szerint több mint fele jutott a T-Online, az Index és a Sanoma triászának.

Ha ezek után valamely internetes hírportál gazdái mégiscsak a fizetős rendszer bevezetésén gondolkodnak, tegyék fel maguknak Vin Crosbie médiaguru három kérdését: Elérhető-e az adott tartalom máshol is? Elsődleges forrása-e ezeknek a tartalmaknak az adott médium? Segítenek-e az olvasóknak anyagiak vagy karrier vonatkozásában a feltett információk? Persze nem árt, ha egyéb hozzáadott értéket is kapnak a portál látogatói: fotógalériákat, videoanyagokat vagy éppen azonnali e-mail értesítést az érdeklődési körüknek megfelelő cikkek megjelenéséről.

SÉRA LÁSZLÓ

hvg360 Matalin Dóra 2024. december. 18. 19:30

Mazzag Izabella, az Azahriah-film rendezője: Az a hitvallásom, hogy nem kell mindent érteni, néha elég csak érezni

Elvégezte a Táncművészeti Egyetemet, de tudta, hogy az SZFE-re kell járnia. A Színművészeti átalakítása óta szimbolikus rémálmai vannak. <strong>Falkám című filmje sikere váratlanul érte, azóta állandóan a pszichés betegségről kérdezik. </strong>Szívesen válaszol, mert sok pozitív visszajelzést kap, hogy mennyi embernek segít ezzel. HVG-portré.